Újabb felfedezetlen kinccsel gazdagodik a Képregénymúzeum Petren Gábor gyűjtőnek köszönhetően. A Képes Újság 1966-os első számától kezdte közölni Erdei Sándor (1917-2002) képsorait. A főszereplő Fotós Mari (bár a legelső képen még Sajtó Mariként mutatkozik be). A képsorokat adagonként adjuk közre.
A pár hónapja valahonnan letöltött, cím és szerző nélküli "Pajtás aprók" között böngészve találtam ezt, amiről a rajzstílus alapján ki merem jelenteni, hogy a többnyire inkább a Fülesnek dolgozó Ruszkay György rajzolta. Az úttörőlap 1966/34-es számában jelent meg.
A Képes Újság 1961-es évfolyamában megjelent Szomszéd Balázs-képsorok első adagja, alkotójuk Gerő Sándor.
Az eddigi legszebb Pesti Hírlap Vasárnapja példányt találtam a minap, bár csak egyetlen képsor volt benne. Oscar Jacobsson figurája az 1934/38-as számból.
Jucikából még mindig van egy csomó, amit nem tettem ki. Ezek 1962-esek, Pusztai Pál munkái, a Ludas Matyiból.
Az előző képregény "párja", amit szintén Veér Károlytól kaptam. Ezt nem Jeney, hanem a Friss Újság másik szorgalmas rajzolója, Balázsfy Rezső (1885-1973) szignálta, bizonyos Bihari Pál tréfája nyomán. Utóbbiról semmi információt nem találtam, Balázsfyról annyit, hogy több lapnak dolgozott, és festőként voltak kiállításai. Ahogy a fejlécben is látszik, ez szintén 1941-es megjelenés.
Jeney Jenő (1874-1950) pályája összeköti a hazai képregény kezdeteit és a második világháború utáni éles váltás előtti időszakot. Fiatalon dolgozott az Üstökösnek és a Borsszem Jankónak (amely élclapokban annak idején Jankó János számított a magyar képregény előfutárának), és miután az 1938-as sajtótörvény ellehetetlenítette a nagyrészt import képregényeket közlő lapok megjelenését, azon kevés rajzolók egyike volt, akinek még maradt hová dolgoznia, történetesen a Friss Újságba, végül pedig még "a magyar közélet tréfás hetilapjának", a szélsőjobboldali Drótkefének is készített karikatúrákat.
Már régóta szerettem volna Friss Újságbeli képregényt bemutatni, de eddig csak gyenge felbontású képeket találtam a neten. Tegnap azonban teljesen váratlanul jelentkezett egy segítőkész gyűjtő, Veér Károly, és küldött két szép darabot 1941-ből, az egyiknek a rajzolója Jeney Jenő. Írója Kóródy Mária, akiről viszont többet eddig nem sikerült kideríteni, illetve annyi infót találtam, hogy a lapnak volt egy Kóródy Béla nevű újságíró munkatársa, akit 1944-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle nemzeti felkelés résztvevőjeként elfogtak, és Kiss János altábornaggyal együtt kivégeztek, lehet, hogy neki volt rokona, esetleg felesége.
Frissítés: Kóródy Mária valóban Kóródy Béla felesége volt, lánykori neve Palka Mária.
Eddig csak mások által beküldött Bonzókat tudtam megmutatni, ez most saját szken a Pesti Hírlap Vasárnapja 1931/34-es számában, a szerző, George Studdy. (Először azt hittem, a "papagály" helyesírási hiba, de mint olvasom, volt idő, amikor valóban ly-nal írták, így áll a Brehm régi kiadásaiban is. Aztán persze lehet, hogy 1931-ben már nem így kellett volna.)
Új lelőhelyet, ott pedig pár Pajtást, az egyikben pedig egy számomra eddig ismeretlen érdekességet fedeztem fel. Ez a kis képregényféleség azért különleges, mert egy elbeszéléskötetet reklámoz, amelynek az írója Szinetár György (Szinetár Miklós nagybátyja). A rajzoló neve nincs feltüntetve, a vonások nekem leginkább Szitás Györgyre juttatják eszembe, de korántsem vagyok ebben biztos. A szép állapotban megkímélt számban egyébként Zórád Ernőnek (Orvvadászok) és Friedrich Gábornak (Százegy nap a tengeren) című képregényeiből található egy-egy oldal (1964/27-28. dupla szám).
A Béke és Szabadság című képes hetilap 1951 és 1956 között jelent meg, és közölt néhány képregényféleséget, köztük ezt a Korcsmáros Pál által rajzolt sorozatot. A versikéket Hidvéghy Ferenc költötte. Ezek a képsorok 1955-ből származnak, és Szakács György archívumának köszönhetően tudjuk megosztani itt őket. A bejegyzés végén pedig egy tipikus címlap található, ezt az Antikvárium.hu-ról szedtem le.
