Egy Facebookos csoportból tudtam meg, hogy 1990-91-ben az egyik televíziós műsorújság hosszabb időn át közölt Batman és Dick Tracy napi képregényeket. Az egyik kedves csoporttag pedig (Kóbor Róbert) előkotort az archívumából néhány kiollózott csíkot, amelyeket beszkennelt és elküldött nekem. Mivel az újságokat nem tartotta meg, pontos megjelenési dátumot nem tudunk mondani. Azt viszont igen, hogy a 12 egymást követő napi strip, amelyet most bemutatunk, eredetileg 1943. december 2. és 15. jelent meg, terjesztője a McClure syndicate (sajtóügynökség) volt.

Különlegessége ezeknek a képsoroknak, hogy ezeket valóban Bob Kane rajzolta, a tuskihúzó pedig Charles Paris volt. A történetet Bill Finger írta.

Különlegességet talált a bolhapiacon Lénárd Laci, és volt kedves átküldeni nekem valamennyi képet az albumból, most az első nyolcat mutatom be. Rajzolójuk alkotó Frederick Herbert Cumberworth (1897-1942, információ innen), aki a némelyik képen látható német felirattal ellentétben Új-Zélandon született, bár élete nagy részét valóban Ausztráliában (és Angliában) töltötte. Számos első világháborús festménye maradt fent, karikatúrákat és comic stripeket később készített.

Az album 1936-ból datálódik, és egy német nyelvű újságban megjelent stripeket tartalmaz. A beazonosításukhoz viszont még későbbi, amerikai napilapokat találtam segítségül, innen tudni, hogy a comic strip címe Biff and Bang. A példaként mellékelt a Newsmarket Newsból származik, 1944-ből.

Gerő Sándor háromképes csíkja a Ludas Matyi 1958/19-es számából. Erről egy dalszöveg jutott az eszembe, valamelyik Táncdalfesztiválon hangzott el talán (a képregény alatt olvasható).

Erre is már jó ideje vadásztam. A Fülesben megjelent számos beazonosít(hat)atlan képsor egyikének a főszereplője egy tehén, méghozzá elég jellegzetes, ugyanis az oldalán lévő folt szív alakú. És most véletlenül kiderült róla szinte minden.

Kaj Engholm (1906-1988) dán rajzolónak a munkája ez a szöveg nélküli sorozat, a címe Koen Rosa, avagy "Rózsi, a tehén).1960-tól jelent meg a dán Familie Journalenben valamint svéd megfelelőjében, mindkettő annak a lapnak az utóda, amely Magyarországon az 1920-as években Áller Képes Családi lapjaként volt ismeretes.

Engholmnak azonban messze nem ez volt a legsikeresebb képregénye, hanem a Fra Til Fire ("négygyermekes apa"), amely egy gyerekeit egyedül nevelő középosztálybeli úriember kalandjait mutatta be. Ennek a sorozatnak Dániában hatalmas kultusza van, olyannyira, hogy már 1953-ben film készült belőle, amelyet nyolc másik követett. A 2000-es években megint megfilmesítették, és ez már hozzánk is eljutott Apapróba címen.

Zárójel bezárva, íme a tehén, egy 1995-ös Fülesből. Már 1990-ben is megjelent belőle két képsor.

Erdei Sándor képsora a Képes Újság 1966/51-es számából.

A Ludas Matyi 1962/51. és 52. számából két karácsonyi témájú Jucika-képsor, Pusztai Páltól.

Egy lengyel Képregénymúzeum-jellegű oldalon találtam ezt az Adamson-képsort, dátum nélkül. Csak óvatosan azzal a fával. Rajzolta Oscar Jacobsson, feltehetően valamikor az 1930-as években.

Gerő Sándor képsora a Képes Újság 1961/51-es számából.

Az 1958-as Ludas Matyikban néha három-négy képsor is volt. Szerzőik többnyire karikaturisták voltak, ezé éppen Kassowitz Félix (1958/7-es szám).

"Jucikás" Ludas Matyikra vadászva találtam ezt a ritka Zórád-karikatúrát a vicclap 1958/19-es számában. Hogy el tudjuk kicsit helyezni az életműben: a pályája során mintegy 200 képregényt jegyző Zórád Ernő ekkor még csak három-négynél tartott.