1. rész: Ismerjük-e Winnetout? A Winnetou több nemzedék meghatározó élménye volt. Olvastuk regényként és képregényként, láttuk filmként és diafilmként, ismerjük jól. Legalábbis így véljük. Valójában az „igazi” Winnetout, azt, akit Karl May kitalált, elég kevesen ismerték nálunk, és ennek érdekes…

Közvetlenül A szőke ciklon után és Az előretolt helyőrség előtt, hatodik „péhovárdos” regényként jelent meg 1939-ben a Bradley Tamás visszaüt, a Nova kalandos regényei között. Rejtő Jenő eszeveszett tempót diktált, saját nevén, P. Howardként és Gibson Laveryként szinte havonta készült el egy-egy…

Rejtő Jenő már saját nevén és P. Howardként is sikeres írónak számított, amikor felkérést kapott, hogy a légiós zsáner meghódítása után vadnyugati témában is írjon ponyvákat. Rejtő ráállt, és az új területhez új álnevet választott magának: így született meg Gibson Lavery. Lavery 1939 és 1941 között…

2016 májusában került sor az Ivanhoe-ra kiadóm, a Nero Blanco Comix által megjelentetett sorozatban, amelyben Zórád Ernő klasszikus képregényeiből válogatok. Szokás szerint ezúttal is írtam hozzá egy szerkesztői utószót. Walter Scottot joggal tartják a történelmi regény egyik első kiemelkedő…

A Zórád-sorozatban 2015. decemberében megjelent kiadvány utószava. Összecsaptam, írja Móricz Zsigmond naplójában a Forró mezők frissiben leadott kéziratáról, és kik vagyunk mi ahhoz, hogy vitába szálljunk a 20. század egyik legnagyobb magyar prózaírójával. Tény, hogy a Pesti Naplóban 1928. végén…

A Zórád Ernő-sorozatban 2015 májusában megjelent kötet utószava. A ponyvairodalom egyik jellegzetes műfaja az „elveszett világ”, és ezt a műfajt lényegében H. Rider Haggard teremtette meg 1885-ben kiadott regényével, a Salamon király kincsével. Egyik főszereplője, Allan Quatermain pedig bekerült a…

A Zórád Ernő-sorozatban 2014 végén megjelent kötet utószava. Charles Dickens majdnem teljesen kimaradt a magyar adaptációs képregény számára. Ez egyrészt meglepő, hiszen a 19. századi nagy klasszikusok közül sokból készült feldolgozás, másfelől viszont érthető, elvégre korának legnépszerűbb angol…

A magyar adaptációs képregény egyik legegyértelműbb sikertörténete Rejtő Jenő műveinek a feldolgozása. Amikor az író halála után bő tíz évvel a Magvető kiadó megtörte a (talán csak „félhivatalos”) szilenciumot, és a kultúrpolitikában bekövetkezett fordulat jeleként 1957-ben újra megjelentette A…

Folytatjuk a Zórád-sorozathoz készült utószavak közreadását. Utólag már legfeljebb közvetve lehetne kideríteni, milyen képregényeket nem rajzolt meg Zórád Ernő, miután szakított Cs. Horváth Tiborral. Arra viszont óvatosan fogadni mernék, hogy ha ez nem történik meg, a Harc a szalamandrákkal aligha…

A 2013 végén megkezdett Zórád Ernő-sorozatban megjelent történeteknek mind megvan a maga története, ezeket röviden foglaltam össze, szerkesztői utószó formájában. Íme az első. A történelem ismétli önmagát. Nyolc évvel ezelőtt a Fekete-Fehér Képregénymúzeum első, Sebők Imre munkáit bemutató…