Bár a magyar képregény ún. adaptációs korszakából leginkább a klasszikus irodalmi feldolgozásokra szokás emlékezni, volt egy határozott "partizános" vonal is. Ehhez tartozik Zórád Ernőnek az alábbi 8 oldalas munkája 1971-ből, a Fülesből. A forgatókönyvet ezúttal is Cs. Horváth Tibor írta, a forrás pedig Baktai Ferenc (1924-1974) újságírónak az 1956-ban megjelent A kőbányai előőrs című kötete. Baktai egyébként a rádiókabarénak is dolgozott, ő teremtette meg a halhatatlan Krahács megyét.

Füles képregényfigura is volt saját lapjában, méghozzá már az elejétől fogva. 1957-ben elsőként Füles szórakoztató naptára jelent meg, majd nemsokára elindult a heti rejtvényújság. Az első képregény a naptárból származik, a másik kettő a lap 6., illetve 13. számából. Utóbbiaknak az a különlegességük, hogy bár a szignó azonos, a figura alig pár hét alatt teljesen megváltozott. Az impresszumból kiindulva ez a Töjo-nak látszó aláírás Török János karikaturistát fedhette, míg az első Korcsmáros Pál munkája, ahogy a szintén Fülest ábrázoló címlap is. A rövid történetek hangvétele pedig erősen emlékeztet egy korábbi csacsira, a Ludas Matyiban megjelent Kuksira.

Amikor már azt hittem, több Placid és Muzo-variáns nem fog előkerülni a régi magyar újságokból, levelet kaptam Verebics Jánostól, csatolva hozzá négy újabb oldalt - oroszul. A Képes Nyelvmester 1961/3. és 4. számában jelentek meg, magyar szószedettel együtt, ami különösen jól jön most, hogy már azok sem nagyon emlékeznek az oroszórán tanultakra, akiknek annak idején kötelező volt. "Természetesen" ismét új nevet kaptak a figurák, ezúttal Miskát és Szását tisztelhetjük bennük. Az eredeti Vaillant-beli megjelenéseket nem volt érkezésem lenyomozni, de úgy nézem, hogy már a Jacques Nicolaou-korszakból származnak.

A hosszabb kihagyás a múlt vasárnapi 24. képregénybörzének, illetve az arra való készülésnek tudható be. Rögtön be is mutatunk egy ottani szerzeményt, a Füles első évfolyamából, 1957-ből származik ez a három képsor. A főhős neve Papucs, a rajzoló pedig KP, aki az impresszum alapján nem lehet más, mint Korcsmáros Pál. Az apró méretért elnézést - de éppen ekkorák voltak a lapban, ha felnagyítanánk, recésedne a rajz.

Egy könnyed Hunyady Sándor-novella Endrődi István tolmácsolásában, a Füles 1964-es évkönyvéből.

Egy korábbi bejegyzésben már esett szó Totosáról, a Pionyerszkaja Pravdának, vagyis a Pajtás szovjet testvérlapjának a figurájáról. Néhányszor önállóan is szerepelt a Pajtásban 1967-ben és 1968-ban, nagy valószínűséggel Dargay Attila rajzaival.

A minap bemutatott "Foxi Maxi és a Pajtás újság"-nál bő egy évvel korábban, 1965 elején már tiszteletét tette az amerikai rajzfilmfigura egy Pajtás-képregényben, amelynek a főhőse az akkoriban roppant népszerű vasárnap tévédélelőtt másik közkedvelt szereplője, Maci Laci (Yogi Bear) volt. A minden bizonnyal szintén engedély nélkül készült egyoldalas megrajzolását Csergezán Pálra bízták.

A Füles 1962-es évkönyvéből. Rajzolta Zórád Ernő, a versikét feltehetően ezúttal is Hidvéghy Ferenc költötte. (Vajon máskor is láthattuk Füles feleségét?)

Különleges ínyecségre akadtam a "kanadai magyarok" fórumán. Az alábbi képregények egy Ünnep című hetilapban jelentek meg 1943-ban és 1944-ben. Egyik sajátosságuk, hogy annak ellenére közölte (közölhette?) a lap ezeket a Walt Disney-képsorokat, hogy akkor már Magyarország hadat viselt az Egyesült Államok ellen, és az eléggé köztudott, hogy ebben az időszakban valamennyi, a tengelyhatalmakkal szövetséges vagy általuk megszállt országban eltűntek az újságokból az amerikai képregények .Az mindenesetre gyanús, hogy ellentétben a Tündérvásárból "idézett" képregényekkel, itt nincs feltüntetve a közvetítő ügynökség neve, illetve az eredeti megjelenés dátuma (1935) arra enged következtetni, hogy "korábban bespázjolt" anyagokról lehetett szó.

A második történet narrációja pedig egészen egyedi. Magyarországon (és más országokban is, tegyük hozzá az igazság kedvéért) sok szerkesztőség vallotta azt az elvet, hogy a szóbuborék valami nagyon rossz dolog, és ezért az amerikai comic-okat átszerkesztették, a buborékokat kitörölték, és képaláírásokkal helyettesítették. De hogy megtartsák a buborékokat - amelyeknek az elolvasásával tökéletesen követhető a sztori - és még értelmező képaláírásokat is adjanak hozzá, ráadásul versike formájában, nos, hát ilyen megoldást máshol még nem láttam.

A történetek eredetileg 1935-ben - január 27-én, illetve július 7-én - egyszerre számos amerikai napilapban jelentek meg, írójuk Ted Osborne, rajzolójuk Floyd Gottfredson volt.

1966-ban két Foxi Maxi-képregény is megjelent a Pajtásban. Igaz, nem az eredeti Huckleberry Hound comic bookból, hanem helyi gyártásban... És még Kandúr Bandi (Mr. Jinks) és Inci és Finci (Pixie & Dixie) is szerepeltek benne. A rajzoló Szitás György volt, íróként Kóbé volt feltüntetve.