Pifou 1960-ban még csak alkalmanként jelent meg önálló történetekben a Vaillant-ban. Ez a kétoldalas a 789-es számból származik, az író-rajzoló ezúttal is a karakter megalkotója, Roger Mas volt.
Anton Pavlovics Csehov novellája alapján készült ez a kétoldalas képregény a Füles 1957/6. számába, rajzolta Korcsmáros Pál.
A Budapesti Rendőrség lapjába, a Budapesti Őrhelybe, ahová Gugi Sándor rendszeresen dolgozott. A dátum 1958.
Petőfi Sándor nyomán, rajzolta Korcsmáros Pál. Megjelent a Füles 1957/12. számában.
Megjelent a Pajtás 1970/51.-1971/2. számában. Írta Vasvári Ferenc, a lap főszerkesztője, rajzolta Zórád Ernő. Szken: ismeretlen, igazítgatás: én.
Ritkaságnak minősítettem a francia nyelvű Ludas Matyi-adaptációt, és ezen mit sem változtat, hogy szinte azonnal jelentkezett az a vajdasági gyűjtő, akitől több magyar nyelvű olasz képregényt is kaptam, mégpedig egy még korábbi különlegességgel:
"1936–1937. környékén jelent meg a Mika Miš című képregénylapban Junaci Pavlove ulice (a regény a délszláv államokban is igen népszerű a mai napig) címen. Alkotója Žika Mitrović (1921–2005), aki elsősorban mint termékeny és híres filmrendezőként volt ismert a háború után." (Mika Miš = Mickey Mouse.)
Ez tehát minden valószínűség szerint Molnár Ferenc regényének az első képregényes adaptációja - szépséghibája, hogy úgy tűnik, a 12. oldal után megszakadt.
Ruszkay György (1924-1998) karikaturista "főművét" biztos mindenki ismeri, hiszen ő alkotta meg a Füles rejtvényújság címadó figurájának végleges alakját. A képaláírásos Füles-képregényeken kívül készített néhány képsort is. Az alábbi a Füles 1963-as évkönyvében jelent meg. Felül az eredeti fekete-fehérhez közelítő, "megtisztított" verzió, alul pedig úgy, ahogy megjelent a kötetben, zöld nyomással.
Kivételesen egy francia nyelvű képregényt mutatunk be, ami a Vaillant 329. számában, 1951-ben jelent meg, a rajzolója Pierre Dupuis (1929-2004). Különlegessége, hogy magyar irodalmi művet dolgoz fel - valószínűleg nem sok ilyen létezik a világban.
Nem a Marvel Comics Tony Starkja az első képregényfigura, aki az Iron Man nevet viselte. A Quality Comics által kiadott Smash Comics első, 1939-ben megjelent számában Wayne Reid (valódi nevén George Brenner) jelent meg a "Hugh Hazzard and his Iron Man" című történet, amely aztán a magazin egyik állandó sorozata lett. Ez a vasember eredetileg egy "gonosz" robot volt, de Hazzard felfedte a titkát, átalakította, és maga bújt bele a páncélba. Innentől kezdve a klasszikus kettős életet élte, civilben többé-kevésbé henyélt, robotnak öltözve a gonoszok ellen harcolt. Már a Smash Comics második számában "Bozo, the Robot" néven szerepel a figura, de az Iron Man elnevezés is rendszeresen visszatért.
Miután 1956-ban a DC Comics felvásárolta a Quality figuráit, Bozo is az ő tulajdonukba került, de nem nagyon használták.
Részletesebb infó a wikipédián, a Smash Comics számai a Digital Comics Museumban.
Címkék: képregénytörténet amerika
Az olasz napokat a leghíresebb, és nálunk is valószínűleg legismertebb olasz képregényalkotó, Hugo Pratt egyik munkájával zárjuk. Pratt világhírű Corto Maltese-sorozatából sajnos, egyetlen rész jelent meg magyarul, a Velencei mese, 1995-ben, azt megelőzően pedig a Wheeling egy része folytatásokban, a Krampuszban. De most nem ezeket idézzük fel, hanem megint egy Magyarországon csak kevesek által ismert megjelenést, amelyet megint a már Alan Fordnál említett zentai gyűjtőnek köszönhetünk. A Magyar Szó 1986. május és július között 58 csíkra bontva közölte az Ann y Dan, ismertebb nevén Anna a dzsungelben című képregényt.
Az Ann y Dan eredetileg spanyolul jelent meg, abban az időszakban, amikor Pratt néhány más olasz alkotó társaságában Argentínában dolgozott. Az első megjelenés a Supertotem című lapból származik, 1959-ből. Amikor aztán Pratt 13 év után visszaköltözött Olaszországba, és részt vett több újonnan induló, modern képregénymagazin megalapításában, elkészült az olasz verzió, majd a francia, és így tovább - köztük a szerb is, amely 1973-ból datálódik.
Ez a szerb változat szolgált a magyar fordítás alapjául, aminek ékes bizonyítéka, hogy az eredetileg Luca Zane nevű velencei hajóskapitány magyarul Luka Zein lett - ami arról árulkodik, hogy a fonetikus átírást alkalmazó szerb fordító valamiért angolnak hitte a "Zane" nevet, és úgy vélte, "zéin" a helyes ejtése...
Az első tíz folytatást mutatjuk be, valamint egy csíkot a Stripotekából is, ahol "lelepleződik" Luka Zejn. Amúgy a képregény áttördelése is megérne egy bejegyzést, igaz, ezt nem a magyar vagy a szerb verzióban, hanem még a fordításhoz felhasznál olaszban követték el.