A szegedi Körút antikváriumban találtam egy rakás számot a Pesti Hírlap Vasárnapjából, párat meg is vettem. Az alábbi Mickey Mouse történet az 1932/1-es számban jelent meg. Az Inducks.org-on folytatott nyomozás szerint eredetileg 1931 nyarán egy hosszabb, napi folytatásokban megjelent cirkuszos sztoriból vágták ki a szerkesztők, konkrétan a július 2.-i és 4.-i négy-négy képből tartottak meg hármat-hármat. Egyet-egyet (no meg a július 3.-i stripet) viszont elhagytak, és a kor hazai szokásának megfelelően a buborékokból is kitörülték a szövegeket, hogy átalakítsák képaláírássá. Az eredeti angol nyelvűt nem találtam az Inducks-on, a mintegy másfél hónappal egy francia napilapban megjelentet viszont igen, a "Tovább"-ra kattintva megtekinthetők ezek a részek. Írta és rajzolta Floyd Gottfredson.

Jókai Mór kisregényét Halász Gyula rövidítette le hat és fél oldalas képregény formára a Pajtás számára 1965-ben, rajzolta Zórád Ernő.

Ahogy azt már Sebők Imre kapcsán megírtuk, a ZOV Strip című, 1974-1975-ben 42 heti számot megért jugoszláv (zágrábi kiadású) képregényújságban megjelent egy sor magyar képregény is. Két alkalommal Zórád Ernő képregényéből emeltek ki és színeztek ki egy-egy rajzot, A csillaghajó üzenete és a Négy békeszerető földlakó című munkáiból.

Ismét egészen különleges leletet kaptunk zentai gyűjtő barátunktól, aki saját értelmezése szerint nem is gyűjtő, szerintünk viszont igen.

Az Est 1930-as Hármaskönyvének a harmadik kötetében (A gyermek könyve) jelent meg ez a 8 képből álló szöveg nélküli képregény. Alkotója pedig nem más, mint Bortnyik Sándor (1893-1976) festőművész és reklámgrafikus, akiről az életrajzok nem mulasztják megemlíteni, hogy tanítványai közé tartozott Victor Vasarely és Macskássy Gyula is.

Második adag a beküldött 1968-as Jucikákból, alkotójuk, mint mindig, Pusztai Pál. A Ludas Matyi 1968/20., 22., 24. és 33. számából.

Nem vagyok igazi gyűjtője a Füles rejtvényújságnak, sokszor beérem az emlékekkel és a különböző helyeken elérhető "szürke" letöltésekkel, de időnként kilátogatok a bolhapiacra, és ilyenkor megveszek pár számot a számomra éppen érdekes időszakokból. És ilyenkor szinte mindig elém kerülnek érdekességek, mondhatnám kincsek, amelyek úgy látszik, még az egyébként roppant alapos szkennelők figyelmét is elkerülik - talán azért, mert ők inkább a hosszabb képregényeket keresik.

A Füles 1969/34. számát például azért vettem egyáltalán kézbe, mert abban fejeződött be Az utolsó mohikán, Zórád Ernő szokás szerint lenyűgöző rajzaival, de a megvétel mellett döntő érvként szólt ez az egyoldalas képregény is, amelyet a lapra nem éppen jellemző módon a hátlapon helyeztek el. (Eleve nem sok színes képregény jelent meg a Fülesben.) Már a cím is kiváló szórakozást nyújt, ebből is látszik, hogy 1969-ben mennyit tudott, mennyit akart látni a magyar sajtó azokról a gyanúsan hosszú hajú amerikai és nyugat-európai fiatalokról. Hát lila gőzük sem volt arról, hogy mi fán terem a hippi.

Ezzel együtt Endrődi István rajzai mindig humorosak, azt viszont cseppet sem bánom, hogy a képregényíróként eddig számomra ismeretlen Sólyom László (természetesen nem a későbbi köztársasági elnök, hanem a Válóper másodfokon, A legjobb apa és a Kímélem az idegeimet szerzője, a Füles munkatársa) nem ezt a műfajt tisztelte meg munkásságával.

A Füles rejtvényújság számtalan olyan külföldi karikatúrát és képsor közölt, amelynek még a beazonosítása is nehéz, annak a kiderítése pedig, hogy pontosan honnan vették át és milyen jogcímen, egyenesen lehetetlen. Néhányszor rajta maradt a képen a szignó, néhányszor csak a jellegzetes vonások segítenek - az egyik leggyakoribb vendég esetében ennek a két tényezőnek a kombinációjából sikerült nagyjából összeállítani a listát.

A Cosper művésznevet használó alkotó dán volt, teljes nevén Siegfried Cornelius (1911-2003). A Lambiek szerint jazz-zenészként kezdte a pályáját, többek közt Josephine Bakert is kísérte. Az 1950-es évek elejétől együtt készítette az Alfredo című képsorokat Jörgen Morgensternnel, közösen a Moco aláírást használták (ebből is jelent meg pár a Fülesben, majd megmutatjuk azokat is). Közben létrehozott saját figurát is "Különleges Mr. Mox" néven, illetve 1950 és 1956 között egy központi figurák nélküli sorozatot is rajzolt Cosperier címen a Hudibras című férfimagazinnak, ebből származnak a Füles által közöltek is. Most az 1969-es Fülesekben megjelenteket mutatjuk be.

Tömörkény István 1896-os novellája egy képregényoldalba sűrítve a Füles 1957/20. számában, rajzolta Korcsmáros Pál.

George Studdy figurájáról volt már szó egyszer. Ezúttal a Pesti Hírlap Vasárnapjában megjelent csíkok közül kaptam párat Petren Gábor gyűjteményéből, a szkenek fehérítéséért engem terhel a felelősség. Ezek az 1930-as számokban voltak.

Rég nem esett szó Csergezán Pál soroozatáról, amelyből 1965-ben jelent meg több rész a Pajtásban. Most újabb hármat mutatunk be, az első két, a másik kettő egy-egy féloldalt foglalt el az újságban. Köszönet szokás szerint az ismeretlen szkennelőnek.