Az I. világháború után nem a hadseregnél is megváltozhattak a dolgok, ha lehet hinni Mühlbeck Károlynak. A képregény-féleség a Borsszem Jankóban jelent meg, 1919-ben.

Korábban már ejtettünk szót Fodor Lászlóról, és szemlesütve valljuk be, hogy annak idején nem néztünk utána elég alaposan. Hiszen szerepel a neve Gyöngy Kálmán karikaturista-lexikonjában, és tudni lehet azt is, hogy mely lapoknak dolgozott Magyarországon emigrálása előtt - sőt, egyeseknek még később is küldött anyagot.

A Borsszem Jankóban számos rajza jelent meg. Ez az első találat, ami érzésem szerint belefér a "képregény" kategóriába. Sajnos a történelmi hátteret nem ismerem, pár rövid netes keresésből nem derült ki, hogy 1919 elején miért enyhülhettek a viszonyok a magyar fegyházakban, bár nyilván lehetett összefüggés az akkori politikai felfordulással.

Jankónak ez a kétoldalas, szöveg nélküli története a Borsszem Jankó 241. számában, 1872 augusztusában jelent meg.

Max Fleischer híres szexis figurája először 1930-ban jelent meg egy rajzfilmben. A nagy siker hatására 1934-től képsorok is készültek, Fleischer neve alatt, bár ezeket valójában Bud Counihan jegyezte. A Betty Boop strip 1937-ig futott a King Features ügynökség által kiszolgált lapokban.

Az alábbi oldal a Színházi Magazin 1939/23. számában jelent meg. Sikerült megtalálni az eredetijét a neten, egy 1934-es színes, vasárnapi oldalt. Mint látható, a magyar változatot átszerkesztették, két képet kihagytak, párat megcsonkítottak, és a buborékokból áthelyezték a szöveget a képek alá.

Frissítés: a Színházi Magazin előtt ezt a képregényt már a Színházi Élet is lehozta, 1935-ben. Abban az évben összesen 5 Betty Boop jelent meg a lapban.

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A tizennegyedik epizód a Kretén 17. számában jelent meg, 1996-ban. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

A Treasure Chest of Fun and Fact című amerikai képregényfüzet 14. évfolyamának 5. számában, 1958-ban jelent meg ez a hatoldalas történet Szent István királyról. A katolikus irányultságú kiadványt egyházi iskolákban lehetett kapni 1946 és 1958 között, kizárólag előfizetéses úton. A kiadó több képregényben is figyelmeztette az amerikai fiatalságot a kommunizmus veszélyére - ezért "sikerült" belecsempészni a képregény címébe a Vasfüggönyt.

A képregény Amerikában már "Public Domain"-nek számít, mivel nem újították meg idejében a szerzői jogvédelmét, a kiadó sem létezik már. Fekete-fehér változatban pár éve megjelentett a Szürkezóna című kiadványban, magyar kísérőszöveggel, amit itt is mellékelek. A képregény írója Catherine Beebe, akiről annyit lehet tudni, hogy számos könyvet írt a szentek életéről. A rajzoló személye ismeretlen.

Átütés a Vasfüggönyön

Szent István, Magyarország védőszentje

írta Catherine Beebe

Szent Cirill és Metód elvitte Urunk szavát a magyaroknak, de még sokan nem voltak hajlandó meghallgatni, vagy még nem hallották meg. Több mint száz évvel a szentek munkája végezte után, Vaik, az ország uralkodója hallomást szerzett a Megváltónkról. Katolikussá vált, és az István nevet választotta. Egy nap, ahogy a feleségével, Gizellával sétált…

- Most, hogy uralkodó vagyok, a nép közé megyek, és megtanítom nekik szent hitünket!

- De hisz ez a papok és a hittérítők dolga!

- Hozzájuk hasonlóan fogok öltözködni, és segítek nekik, ahogy csak tudok.

- Magányos leszek, de menj, és végezd jól a feladatodat Istenünkért és Miasszonyunkért.

- Amíg ti az igét terjesztitek, jó atyák, én körbejárok, és adományt osztok.

A Pajtás 1957/1-12. számában, folytatásokban jelent meg Karl May Winnetou című regényének a képregényes feldolgozása, amelyet Zórád Ernő rajzolt Cs. Horváth Tibor forgatókönyve alapján. A képregényt Zórád később újra megrajzolta a Magyar Ifjúság számára, az a verzió szolgált a színes kiadás és minden egyéb utánközlés alapjául.

Így év végén aktuális lehet ez az "évértékelő" képregény, amelyet Endrődi István készített a Ludas Magazin 1980/12. számába. Endrődi István képregényeit lánya, Katona Marietta engedélyével adjuk közre a Képregénymúzeum blogon.

A Nagyvári-Nosek László által rajzolt és Papp László írt történelmi képregények következő három része a Kisdobos 1979/5., 6. és 7. számában jelent meg.

További rövid, szöveg nélküli képregények a Kisdobosból amelyeknek az alkotója Felvidéki András volt. A képregényeket a szerző engedélyével adjuk közre. A szkeneket a MaNDA adatbázisában találtuk. Az oldalak a Kisdobos 1979/1-3. számaiból származnak.