Pesthy István képsora az Esti Újság 1940/201. számában jelent meg.

Ha lehet hinni a kanadai forrásnak, ez az egészen egyedi kis képtörténet meglehetősen kanyargós úton került be a Film Színház Muzsika 1960/30. számában. Alkotója, Feyer György 1921-ben született Budapesten, és már 15 éves korától publikált karikatúrákat különböző lapokban. A háború után Kanadába emigrált, és George Feyer néven 1948-tól új karrierbe kezdett, idővel új hazája egyik legismertebb karikaturistája lett.

A Szomorú vasárnap által ihletett történet állítólag eredetileg 1936 körül jelent meg egy magyar magazinban - hogy melyikben, és pontosan mikor, sajnos nem derül ki a forrásból, és az interneten folytatott eddigi kutatásaim során sem bukkantam még nyomára. Az FSZM 1957-es indulásától kezdve tartalmazott egy humorrovatot, amelybe nagyrészt a nemzetközi sajtóból válogattak a szerkesztők. Biztosat ugyan nem tudhatunk erről, de gyaníthatóan nem is sejtették, hogy magyar az alkotója.

1913-ban hatalmas botrány tört ki egy MTK-FTC edzőmérkőzésen. A rettenetesen felázott pályán egy félreértés nyomán összeverekedett Bródy Sándor, a Fradi válogatott játékosa és Joseph Lane, az MTK angol vendégjátékosa. Az esetről karikatúrát készített a Sporthírlap, amely eljutott Londonba is, ahol a Daily Express rajzolója, William Haselden elképzelte, hogy ha a futballt így űzik Magyarországon, vajon hogy néz ki az, amikor más, a britek számára kedves sportokkal próbálkoznak. A kis képtörténetet aztán lehozta a Sporthírlap.

Az Ország-Világ 1960-ban egy-egy Donald kacsa és Miki egér képregényt közölt. Nem hinném, hogy engedélyezett kiadásról lenne szó, az meg pláne valószínűtlen, hogy még a copyrightot is átengedte volna a magyar újságnak Walt Disney...

Megjelent 1945. novemberben, a Képes Figyelő 1945/12. számában, rajzolta Gáspár Antal.

A két oldalt egyben, kisebb méretben, és külön-külön, nagyban is közzétesszük.

Honti Nándor, aki korábban Bit álnéven a Fidibusznak készített képregényeket, 1910-ben lett Az Ujság című napilap munkatársa. A gyermekrovat meséinek illusztrálása mellett hamarosan itt is elkezdett képregényeket rajzolni. 1912-ben indította a Séta Álomországban sorozatot, amely témájában erősen emlékeztet Winsor McCay munkáira.

Ez a legelső a lap 1912/196. és 201. számában jelent meg. A sorozat 30 részt élt meg. Többnyire maga Honti írta a történeteket, de egy idő után befogadott ötleteket olvasóktól is.

1946-tól Határőr, 1960-tól A Hazáért címen jelent meg a határőrség hetilapja, amely néha tartalmazott képsorokat, egy-két folytatásos képregényt is. 1964-ben léptek színre a lap saját karakterei, Suba és Lazul határőrök, Princz László grafikus teremtményei. Legalább harminc ilyen strip készült.

A Zászlónk katolikus hetilap volt, 1902. szeptember és 1948. január között jelent meg, a Regnum Marianum Közösség kiadásában. Az újság első rendszeres rajzolója Spanyár Pál (1874-1936) székelyudvarhelyi festő volt, az alábbi kis képregényeit 1905-ből válogattuk.

Jankó János egyik első képregénye, a Bolond Miska 1860/20. számából.

A Nagyvári-Nosek László által rajzolt Magyar történelmi mondák két újabb részét mutatjuk be, az alkotó engedélyével. Megjelentek a Kisdobos 1980. szeptemberi és októberi számában. Írta Papp László. A szkenek a MANDA honlapjáról származnak.