Faragó Géza (1877-1928) híres plakátjaiból nemrég nyílt kiállítás a Várkert Bazárban, ebből az alkalomból teszem közzé ezt a kis képregényes riportját, amely az Ujság című napilapban jelent meg 1925-ben.

Ez a kis képregény  egy német karikaturista, Frank Behmak munkája. Érdekessége, hogy 1928-ban pár hét leforgása alatt két magyar lap is leközölte. Először (teljes terjedelmében, de hosszú kommentáló szöveggel) a Kis Ujság Mátyás Diák című melléklete, majd valamivel később lerövidítve, szöveg nélkül…

A Kis Ujság rendszeresen közölt képregény-jellegű rajzolt történeteket, kompozíciókat. Ezt például Gönczi-Gebhardt Tibor (1902-1994) készítette, 1928-ban.  

A Színházi Élet 1928/11., 12. és 14. számában jelent meg ez a korai szóbuborékos képregény. Heltai Jenő tréfáját Róna Emy rajzolta meg ebben a formában. Érdemes megjegyezni, hogy Róna már 17 éves korától fogva dolgozott a lap szerkesztőségében.

Pár napja írtam egy cikket az első Chaplin-képregényekről, ebben említettem, hogy a brit verzió magyarul is megjelent Áller Képes Családi Lapjában. Petren Gábor gyűjtőnek köszönhetően most meg is tudok mutatni hármat, a lap 2. és 3. évfolyamából, vagyis 1925-ből és 1926-ból. Ezek a képregények…

A másik képregényféleség a már említett 1926-os kolozsvári Jó Barátból. Lekvár Pista, aki nem azonos Lekvár Petivel, nem tudom, hogy szerepelt-e máskor is, vagy csak egyszeri felhasználásra készült. A rajzoló neve olvashatatlan, a Tinódi aláírás valószínűleg versike írójának a neve vagy álneve.

Még a múlt héten tettem egy kört a budapesti antikváriumok egy része között is (a Múzeum körúton), de már csak sejtésem van róla, hogy melyikben találtam rá a Jó Barát című kolozsvári lapra, benne két képregényféleséggel, 1926-ból. Ez volt az egyik. A rajzoló neve olvashatatlan, ha valakinek van rá…

Rendszeresen kapok anyagokat képregénygyűjtők ismerősöktől és nem-ismerősöktől, magam is szedek le dolgokat innen-onnan, így előfordul, hogy mire valamelyik sorra kerül, már nem emlékszem, hogyan jutottam hozzá. Ez is most egy ilyen, úgyhogy elnézést, ha nem köszönöm meg (esetleges)…

Ugyancsak az említett beazonosítási kísérlet során kerültek elő az alábbi képsorok. A karakter neve Adamson, és számtalan ország számtalan sajtótermékében ütötte fel jellegzetes fejét, mielőtt eljutott a Fülesbe, méghozzá tulajdonképpen meglepően későn, 1992-ben, és öt év alatt bő tucatnyi csíkot…

Henry Mayo Bateman (1887-1970) brit karikaturista fő specialitása a szöveg nélküli pároldalas képregény volt, pályatársai a fokozás nagymesterének tartották - amikor már úgy gondolja az ember, hogy mindent kihozott egy adott sztoriból, ő még rátett egy lapáttal. Jól példázza ezt az alábbi,…