Az egyik legnagyobb nemzetközi karriert befutó magyar rajzoló, az 1953-ban a Moulin Rouge c. film díszlet- és jelmeztervezőjeként két Oscar-díjjal is jutalmazott Vértes Marcell 17 évesen kezdte pályáját olyan élclapokban, mint a Borsszem Jankó, a Szamár és a Fidibusz. Bár elsősorban egyrajzos karikatúrákat készített, néha egészoldalas történeteket (vagyis képregényeket) is rajzolt. Ez például a Borsszem Jankóban jelent meg, 1916-ban - ekkor maga Vértes is katonai szolgálatot teljesített a világháborúban.

F. M. Howarth a korai amerikai képregény egyik legjellegzetesebb rajzolója volt, aránytalanul nagyfejű figurája azonnal felismerhetők. Már az 1880-as években megjelentek munkái számos amerikai lapban, és eljutottak Európába, így Magyarországra is. A Mátyás Diák című élclapban igen nagy számban találhatók Howarth-képregények a századforduló környékén. Ezek közül mutatunk be kettőt, az 1899-es évjáratból. Az eredeti megjelenéseket nem sikerült pontosan meghatározni, elképzelhető, hogy a Puck című magazinból származnak. A másodiknak megtaláltam az angol változatát, de ez nem az eredeti, hanem a Funny Folks című gyűjteményes kötetben szerepel.

Faragó Géza (1877-1928) híres plakátjaiból nemrég nyílt kiállítás a Várkert Bazárban, ebből az alkalomból teszem közzé ezt a kis képregényes riportját, amely az Ujság című napilapban jelent meg 1925-ben.

Kelen Imre (1896-1978) részt vett az első világháborúban, első rajzait még a frontról küldhette a Szamár című élclapnak. 1918-tól sok más újságnak is dolgozott, és a karikatúrák mellett pár kis képregényt is készített. Az alábbi a Bolond Istókban jelent meg.

A későbbiekben Kelen komoly nemzetközi karriert futott be, főleg politikusportrék és sajtórajzok készítésével, előbb Európában, majd 1938-tól Amerikában. Hivatalos rajzolója volt a Népszövetségnek, a háború után az ENSZ-nek is dolgozott. Pályájának erről a részéről saját blogomon írtam egy összefoglalót, mintegy kiegészítve Bedő Mónika kutató kétrészes részletes életrajzát, amelyre szintén hivatkozom a cikkemben.

Egy kedves gyűjtőtárs hívta fel a figyelmemet arra, hogy egy másik kedves gyűjtőtárs talált Tarzan-képregényeket az Amerikai Magyar Népszavában. Gyorsan bejelentkeztem hát az Arcanum adattárba, körülnéztem - és hamar felfedeztem, hogy nem csak Tarzan, és nem is csak Mutt és Jeff jelent meg a lapban az 1920-as és 1930-as években, hanem egy teljesen eredeti magyar képregény is - Mr. Zöld furcsa kalandjai címen.

Alkotójuk Kóber Leó volt, aki 1921-ben vándorolt ki Amerikába, ahol többek közt a New York World illusztrátora lett. Karaktere egy "greenhorn", avagy zöldfülű, egy frissen érkezett magyar, akinek komoly beilleszkedési problémái vannak. A sorozat 1930-ban, egy évvel Kóber halála előtt futott, és valószínűleg 19 dupla képsor jelent meg belőle. Az elsők közül mutatunk most be néhányat, valamint a beharangozót.

Bár a vidéki napilapok többnyire országos lapokból vettek át képregényeket utánközlésre, előfordult néhányszor, hogy eredeti műveket jelentettek meg, általában közös erővel, nagyjából párhuzamosan.

Ezek közé tartozik a Barabás Tibor író egyik novellájából készült A végzetes pillanat, amelyet Korcsmáros Pál rajzolt meg. Külön forgatókönyvíró nincs feltüntetve.

A képregényt 1966 elején közölte 12 részben legalább tíz napilap (Somogyi Néplap, Dél-Magyarország, Vas Népe, Tolna megyei Népújság, stb.), míg a Komáromi Dolgozók Lapja felszabdalta 21 részre. 1968-ban még a Petőfi Népében is megjelent, azóta nem tudok újabb publikációról.

Fülöp Györgynek, akitől nemrég láttuk a Szent Habakukk-stripeket, volt már korábban is egy sorozata a Ludas Matyiban. Ez valamivel hosszabb életű volt, 1966-ban és 1967-ben 14 függőleges képsor jelent meg belőle.

Tóni bácsi egy középkorú vidéki férfi, akinek időnként Budapestre látogat. A szöveg nélküli poénok forrása többnyire szembesülése a pesti élet sajátosságaival és a modern technikával.

Ez a hat képsor 1966-os.

1976-ban négy kétoldalas folytatásban jelent meg a Füles rejtvénymagazinban ez az Arthur Conan Doyle-adaptáció, amelyet Zórád Ernő egymaga készített. A forrásmű a Silver Blaze (Ezüstcsillag) című novella, amely az eredetileg 1892-ben megjelent Sherlock Holmes emlékirataiban szerepelt. Már régóta nálam vannak ezek a szkennelt oldalak, töredelmesen beismerem, hogy nem emlékszem, kitől származnak - legnagyobb eséllyel Kiss Ferenc gyűjteményéből.

Az elmúlt időben jó sok Friss Ujság került fel az Arcanumra. Sajnos a vasárnapi melléklete csak hiányosan, de így is már több mint 80 képregényt tudtam összegyűjteni a lapból. A legkorábbiak 1937-ből vannak, íme az egyik. Ahogy a túlnyomó többséget, ezt is Jeney Jenő rajzolta.

Élete 98. évében elhunyt Henryk Jerzy Chmielewski, az egyik legnevesebb lengyel képregényrajzoló. Legismertebb sorozata, a Tytus, Romek i A'Tomek 1957-ben indult, az utolsó rész 2008-ban jelent meg. Magyarul a Pajtás közölt belőle részeket 1964-ben és 1965-ben - ezt az ötöt találtam, de nem kizárt, hogy volt még pár.