A Nagyvári-Nosek László által rajzolt Magyar történelmi mondák három újabb részét mutatjuk be, az alkotó engedélyével. Megjelentek a Kisdobos 1980. áprilisi, májusi és júniusi számában. Írta Papp László. A szkenek a MANDA honlapjáról származnak.

Egy újabb egyoldalas a Friss Újságból, rajzolója Balázsfy Rezső, írója Kálmán Jenő. Megjelent a lap 1938. május 1-i számában. Ács Sándor küldeménye alapján.

A Nagyvári-Nosek László által rajzolt Magyar történelmi mondák három újabb részét mutatjuk be, az alkotó engedélyével. Megjelentek a Kisdobos 1980. januári, februári és márciusi számában. Írta Papp László. A szkenek a MANDA honlapjáról származnak.

Még tavaly kaptam egy adag beszkennelt képregényt a Friss Újságból, amiért Ács Sándornak jár a köszönet. A lap nagy mérete miatt csak két részletben lehetett beolvasni, az illesztés ezért nem tökéletes. Az első, amit bemutatok, 1937-ből származik, Kálmán Jenő írta, Jeney Jenő rajzolta. (Jobb egérgombbal lehet nagyítani.)

A Nagyvári-Nosek László által rajzolt Magyar történelmi mondák három újabb részét mutatjuk be, az alkotó engedélyével. Megjelentek a Kisdobos 1979. októberi, novemberi és decemberi számában. Írta Papp László. A szkenek a MANDA honlapjáról származnak.

Mielőtt a Casablanca főpincéreként az egész világ megismerte, Szőke Szakáll az egyik legkedveltebb magyar komikus színésznek számított. Jellegzetes alkatát a karikaturisták is hálás témának találták. És legalább ez az egy képregény is készült a főszereplésével. Alkotója Gömöri Holstein Imre. Megjelent a Színházi Élet 1933/21. számában.

A Színházi Élet 1928/11., 12. és 14. számában jelent meg ez a korai szóbuborékos képregény. Heltai Jenő tréfáját Róna Emy rajzolta meg ebben a formában. Érdemes megjegyezni, hogy Róna már 17 éves korától fogva dolgozott a lap szerkesztőségében.

Bár a Borsszem Jankóból többnyire a Jankó János neve által fémjelzett korszakot ismerik szélesebb körben, már az 1880-as évektől más rajzolóknak is adott munkát a lap. A századforduló után pedig néhány kifejezetten modern alkotónak is megjelent néhány munkája. Közéjük tartozik Vadász Miklós festőművész, illusztrátor (1881-1927).

Vadász hihetetlenül mozgalmas pályája az Estben kezdődött, majd Párizsba vezetett, ahol a híres Le Rire és L'Assiette au beurre szatirikus hetilapoknak dolgozott, utóbbinak két teljes számot is rajzolt. Visszatérvén Budapestre a Borsszem Jankónak készített rajzokat, köztük ezt az egy képregényszerű kétoldalas, amely 1911-ben jelent meg.

A világháború alatt ismét az Estnek dolgozott, a déli frontról küldött rajzokkal tudósított a harcok körülményeiről, következményeiről. A háború után ismét Franciaországba távozott, és a források szerint megfordult Németországban és Angliában is.

Kedves gyűjtőtársaknak köszönhetően értesültem arról, hogy 1) voltak Pif-képsorok a Magyar Horgászban és 2) az elsőkben még nem a jól ismert nevén szerepelt, a szerkesztőség ugyanis szépen átkeresztelte Bodrira - hisz ki halott még olyan kutyáról, akit Pifnek hívnak?

Ezt a két képcsíkot találtuk a Magyar Horgász 1956-os évfolyamában. Eredetileg a L'Humanitéban jelentek meg. A rajzstílus alapján Roger Mas készíthette őket.

Pif kalandjairól a magyar sajtóban már többször írtam, íme egy kevésbé ismert fejezet. 1968 végén harangozta be a Szabad Föld, hogy mostantól minden héten találkozhatnak fiatal olvasói a francia gyerekek kedvencével. "A magyar vidék lapja" Gyerekvilág című rovatában futottak a képsorok egy éven keresztül. Az első rész az 1968/52-es (amelyben Pif  az alkalomhoz illően Télapónak öltözött), az utolsó az 1970/1-es számban. 1969 végén pedig a képsor helyett az alkotó, Cabrero Arnal üdvözlete jelent meg, aki novemberben Budapesten járt.