A már a két háború között is komoly képregénykultúrával rendelkező Jugoszláviában egészen másképp viszonyultak a képregényhez, mint azokban a kelet-európai országokban, ahol erőteljesen érvényesült a sztálinista kultúrpolitika. Míg Magyarországon az irodalmi adaptáció ürügyén lehetett csak…

A Képregénymúzeum olvasói tudják, hogy nem a Yellow Kid volt az első képregény - legfeljebb az első amerikai, és az első, amelyik rendszeresen kezdte alkalmazni a szóbuborékokat. Azt is tudják, hogy az első képregények készítőjének a büszke címére a blogot illusztráló genfi Rodolphe Toepffer a…

Ritkaságnak minősítettem a francia nyelvű Ludas Matyi-adaptációt, és ezen mit sem változtat, hogy szinte azonnal jelentkezett az a vajdasági gyűjtő, akitől több magyar nyelvű olasz képregényt is kaptam, mégpedig egy még korábbi különlegességgel: "1936–1937. környékén jelent meg a Mika Miš című…

Kivételesen egy francia nyelvű képregényt mutatunk be, ami a Vaillant 329. számában, 1951-ben jelent meg, a rajzolója Pierre Dupuis (1929-2004). Különlegessége, hogy magyar irodalmi művet dolgoz fel - valószínűleg nem sok ilyen létezik a világban.

Az olasz napokat a leghíresebb, és nálunk is valószínűleg legismertebb olasz képregényalkotó, Hugo Pratt egyik munkájával zárjuk. Pratt világhírű Corto Maltese-sorozatából sajnos, egyetlen rész jelent meg magyarul, a Velencei mese, 1995-ben, azt megelőzően pedig a Wheeling egy része folytatásokban,…

Az alábbi képregényt Ferenczi Sándor ajánlotta Siegmund Freud figyelmébe. Egy 1911 májusi levelében mellékelt néhány rajzot, amelyet egy páciense gyűjtött ki a Fidibusz című élclapból. A folyóiratot Gábor Andor és Heltai Jenő szerkesztette, és arról is nevezetes, hogy itt jelentek meg eredetileg…

A Kretén 6. számától csatlakozott a csapathoz Garisa H. Zsolt. Első képregényét a szerkesztő besorolta a "Népmesécske rovatocskába". Érdekessége a képsornak, hogy eredetileg szöveges (és függőleges) lett volna. Fent a szkennelt verzió a Kreténből, alatta az alkotótól kapott eredeti.

Lássunk akkor most egy Pifou-t. A Pajtás kissé tekergős utat járt be, mire sikerült megkülönböztetnie ezt a figurát Piftől. Egy idő után aztán már végre Pif Pif lett, Pifou pedig Pifou (vagy Pifu), és nagyjából rendben is mentek a dolgok. A Pajtás 1967/10-es száma közölte ezt a rövid…

Ha egész képregényalbumot nem is szenteltek még Liszt Ferencnek, azon hírességeink közé tartozik, aki időről időre megihlette a hazai rajzolókat, Jankó Jánostól Koska Zoltánig. 1982-ben a Magyar Televízió sorozatot készített Liszt életéről, Szinetár Miklós rendezésében. A világhírű zeneszerzőt ifjú…

Valamikor régen képregényekkel népszerűsítették a filmeket, erre mutattunk is nemrég példát a Fülesből. A következő pedig az akkori egyetlen, állami filmforgalmazónak, a MOKÉP-nak a saját kiadványából van. 1980 elején mutatták be Szász Péter utolsó, Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?…