A Zórád Ernő-sorozatban 2014 végén megjelent kötet utószava. Charles Dickens majdnem teljesen kimaradt a magyar adaptációs képregény számára. Ez egyrészt meglepő, hiszen a 19. századi nagy klasszikusok közül sokból készült feldolgozás, másfelől viszont érthető, elvégre korának legnépszerűbb angol…

Olvasom, ma van Jurij Gagarin halálának az évfordulója. Az első ember, aki járt a világűrben, alig 34 éves volt, amikor 1968-ban - mindössze hét évvel a történelmi utazása után - lezuhant egy tesztrepülés során és életét vesztette. Még csak most lenne 81 éves. Két képregényről tudok, amely róla…

Bár az elsőség tekintetében érdemes óvatosan fogalmazni, nagy valószínűséggel Ally Sloper volt az első rendszeresen, sorozatszerűen megjelenő képregényfigura. Charles H. Ross (1835-1897) teremtménye a Judy című humorlapban jelent meg először 1867-ben, majd néhány szereplés után eltűnt, de 1869-től…

A magyar adaptációs képregény egyik legegyértelműbb sikertörténete Rejtő Jenő műveinek a feldolgozása. Amikor az író halála után bő tíz évvel a Magvető kiadó megtörte a (talán csak „félhivatalos”) szilenciumot, és a kultúrpolitikában bekövetkezett fordulat jeleként 1957-ben újra megjelentette A…

Folytatjuk a Zórád-sorozathoz készült utószavak közreadását. Utólag már legfeljebb közvetve lehetne kideríteni, milyen képregényeket nem rajzolt meg Zórád Ernő, miután szakított Cs. Horváth Tiborral. Arra viszont óvatosan fogadni mernék, hogy ha ez nem történik meg, a Harc a szalamandrákkal aligha…

A 2013 végén megkezdett Zórád Ernő-sorozatban megjelent történeteknek mind megvan a maga története, ezeket röviden foglaltam össze, szerkesztői utószó formájában. Íme az első. A történelem ismétli önmagát. Nyolc évvel ezelőtt a Fekete-Fehér Képregénymúzeum első, Sebők Imre munkáit bemutató…

Az előző képregény "párja", amit szintén Veér Károlytól kaptam. Ezt nem Jeney, hanem a Friss Újság másik szorgalmas rajzolója, Balázsfy Rezső (1885-1973) szignálta, bizonyos Bihari Pál tréfája nyomán. Utóbbiról semmi információt nem találtam, Balázsfyról annyit, hogy több lapnak dolgozott, és…

Jeney Jenő (1874-1950) pályája összeköti a hazai képregény kezdeteit és a második világháború utáni éles váltás előtti időszakot. Fiatalon dolgozott az Üstökösnek és a Borsszem Jankónak (amely élclapokban annak idején Jankó János számított a magyar képregény előfutárának), és miután az 1938-as…

Kivételesen angol nyelvű képregényt közlünk, mert Magyarország a témája, és igazi kordokumentum. A Battle című, az Atlas kiadó (a Marvel jogelődje) által kiadott háborús képregényeket tartalmazó füzet 65. számában, 1959-ben jelent meg ez a mindössze öt oldalas történet az 1956-os forradalomról.…

Rég nem esett szó Csergezán Pál soroozatáról, amelyből 1965-ben jelent meg több rész a Pajtásban. Most újabb hármat mutatunk be, az első két, a másik kettő egy-egy féloldalt foglalt el az újságban. Köszönet szokás szerint az ismeretlen szkennelőnek.