Egy kedves gyűjtőtárs hívta fel a figyelmemet arra, hogy egy másik kedves gyűjtőtárs talált Tarzan-képregényeket az Amerikai Magyar Népszavában. Gyorsan bejelentkeztem hát az Arcanum adattárba, körülnéztem - és hamar felfedeztem, hogy nem csak Tarzan, és nem is csak Mutt és Jeff jelent meg a lapban az 1920-as és 1930-as években, hanem egy teljesen eredeti magyar képregény is - Mr. Zöld furcsa kalandjai címen.

Alkotójuk Kóber Leó volt, aki 1921-ben vándorolt ki Amerikába, ahol többek közt a New York World illusztrátora lett. Karaktere egy "greenhorn", avagy zöldfülű, egy frissen érkezett magyar, akinek komoly beilleszkedési problémái vannak. A sorozat 1930-ban, egy évvel Kóber halála előtt futott, és valószínűleg 19 dupla képsor jelent meg belőle. Az elsők közül mutatunk most be néhányat, valamint a beharangozót.

Bár a vidéki napilapok többnyire országos lapokból vettek át képregényeket utánközlésre, előfordult néhányszor, hogy eredeti műveket jelentettek meg, általában közös erővel, nagyjából párhuzamosan.

Ezek közé tartozik a Barabás Tibor író egyik novellájából készült A végzetes pillanat, amelyet Korcsmáros Pál rajzolt meg. Külön forgatókönyvíró nincs feltüntetve.

A képregényt 1966 elején közölte 12 részben legalább tíz napilap (Somogyi Néplap, Dél-Magyarország, Vas Népe, Tolna megyei Népújság, stb.), míg a Komáromi Dolgozók Lapja felszabdalta 21 részre. 1968-ban még a Petőfi Népében is megjelent, azóta nem tudok újabb publikációról.

Fülöp Györgynek, akitől nemrég láttuk a Szent Habakukk-stripeket, volt már korábban is egy sorozata a Ludas Matyiban. Ez valamivel hosszabb életű volt, 1966-ban és 1967-ben 14 függőleges képsor jelent meg belőle.

Tóni bácsi egy középkorú vidéki férfi, akinek időnként Budapestre látogat. A szöveg nélküli poénok forrása többnyire szembesülése a pesti élet sajátosságaival és a modern technikával.

Ez a hat képsor 1966-os.

1976-ban négy kétoldalas folytatásban jelent meg a Füles rejtvénymagazinban ez az Arthur Conan Doyle-adaptáció, amelyet Zórád Ernő egymaga készített. A forrásmű a Silver Blaze (Ezüstcsillag) című novella, amely az eredetileg 1892-ben megjelent Sherlock Holmes emlékirataiban szerepelt. Már régóta nálam vannak ezek a szkennelt oldalak, töredelmesen beismerem, hogy nem emlékszem, kitől származnak - legnagyobb eséllyel Kiss Ferenc gyűjteményéből.

Az elmúlt időben jó sok Friss Ujság került fel az Arcanumra. Sajnos a vasárnapi melléklete csak hiányosan, de így is már több mint 80 képregényt tudtam összegyűjteni a lapból. A legkorábbiak 1937-ből vannak, íme az egyik. Ahogy a túlnyomó többséget, ezt is Jeney Jenő rajzolta.

Élete 98. évében elhunyt Henryk Jerzy Chmielewski, az egyik legnevesebb lengyel képregényrajzoló. Legismertebb sorozata, a Tytus, Romek i A'Tomek 1957-ben indult, az utolsó rész 2008-ban jelent meg. Magyarul a Pajtás közölt belőle részeket 1964-ben és 1965-ben - ezt az ötöt találtam, de nem kizárt, hogy volt még pár.

Jucika már legendásnak nevezhető képregényfigura, aki 1959 és 1970 között közel heti rendszerességgel szerepelt szöveg nélküli képsorokban a Ludas Matyiban, több mint 500 alkalommal. Azt azonban kevesen tudják (én is csak néhány éve), hogy Pusztai Pál kedves és talpraesett teremtménye ekkor már komoly múltra tekinthetett vissza, hiszen közel 100 képsor jelent meg a sorozatból az Érdekes Újság című lapban. Ez a magazin, amely sok máshoz hasonlóan a forradalom utáni fordulat részeként 1957-ben indult, mindössze két évfolyamot élt meg, 1958 végén beleolvadt az Ország-Világba. Jucikára azonban úgy tűnik, ott nem tartottak igényt, ezért került át a Ludasba.

Ezek a korai Jucikák azért is érdekesek, mert jól látszódik, hogy milyen fejlődésen ment át, főleg rajzi szempontból. Először az első néhány képsort mutatjuk be, az Érdekes Újság 1957/7-14. számából.

Egy korai magyar "adaptációs képregény", Spanyár Pál illusztrálta Petőfi Sándor: Téli világ című költeményét a Zászlónk című lapban, 1908-ban.

Egyik kedvenc comic stripem az angol Andy Capp, ezért is voltam olyan büszke, hogy 2005-ben bemutathattam a Fekete-Fehér Képregényantológiában. Pár évvel később meglepődve fedeztem fel, hogy jelent már meg korábban magyar újságban, méghozzá képrejtvényként, a Fülesben, 1969-ben. Igaz, cím és szerző feltüntetése nélkül.

Nemrég pedig az is kiderült, hogy még a második hely sem illet engem, ugyanis a Ludas Matyi "import humor" rovatában kétszer is szerepelt Andy, 1973-ban és 1980-ban. Persze ezeknél sem volt odaírva a neve, de legalább Reg Smythe szignóját nem törölték ki. A rajzstílusból látszik, hogy a később közölt valójában jóval korábbi.

Szent Habakukk, tényleg létezett ilyen nevű képregényfigura? Hát igen, még ha nagyon rövid életű volt is. Fülöp György karikaturista teremtette 1983-ban a Ludas Matyiban. Sajnos mindössze négy "kalandja" volt, az alábbiak.