Az Amalgamated Press által kiadott zsebkönyvek legsikeresebb (leghosszabb) sorozatai az alábbiak voltak:
Kit Carson (157 füzet 1950 és 1962 között, CPL): Carson létező személy volt, akinek a legendáját már életében számos olcsó ponyvairomány táplálta, 1868-ban bekövetkezett halála után pedig szinte mitikus karakterré vált. Az 1920-as évektől kezdve készültek Kit Carson-filmek, majd nem sokkal később amerikai képregények is. Angliában a Knockoutban futottak először a kalandjai 1949-től, majd hosszabban a Cometben 1950-től. A Cowboy Picture Libraryben megjelent (részben ezekből a lapokból átvett és áttördelt, részben teljesen új) Kit Carson-képregényeket sok európai országban lefordították.
.
Buck Jones (139 füzet 1950 és 1962 között, CPL): Jones szintén létező személy volt, de ő nem a vadnyugat hőskorában élt, hanem filmszínészként játszott számos westernben, és hasonlóan olyan pályatársaihoz, mint Tom Mix és Roy Rogers, saját márkát hozott létre a karakteréből. 1942-ben egy szörnyű tűzesetben halt meg, amikor Bostonban leégett egy klub, közel 500 ember életét követelve. A legenda szerint Jones kijutott ugyan az épületből, de visszament részt venni a mentésben, és végül hősi halált halt. A rendelkezésre álló források ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják. Amerikában 1938-tól jelentek meg képregények Jones főszereplésével, az Amalgamated tíz évvel később, a Cometben indított sorozata ettől független volt. A Cowboy Picture Library számára ezeket dolgozták át eleinte, mielőtt elkezdtek újakat készíteni. Ezt a sorozatot is sok országban lefordították, és általában megtartotta a nevét, de Franciaországban átkeresztelték Buck Johnra. Feltehetően Jugoszláviában is ezt a verziót ismerték, mert „Bak Dzon” néven találtam meg a Biblioteka Lale sorozatban.
Battler Britton (131 füzet 1957 és 1984 között utánközlésekkel együtt, TPL, AAPL, BPL): Az Amalgamated legnépszerűbb „nem vadnyugati” hőse kitalált karakter, a The Sun című magazinban jelent meg először 1956-ban. A második világháborús pilóta első kalandjait Mike Butterworth írta és Geoff Campion rajzolta. Nem a Battler Britton volt az első angol „repülős” képregény, ez a cím riválisát, Dan Dare-t illeti meg, de népszerűségben vetekszik vele. A Picture Library sorozatok megszűnése után még az 1980-as évekig rendszeresen megjelent, majd több évtizednyi szünet után az amerikai DC Comics hozott ki egy új sorozatot, amelyet Garth Ennis írt. A franchise jelenlegi tulajdonosa a Rebellion, bár új történeteket nem adnak ki. A Thriller Picture Libraryben és az Air Ace Picture Libraryben megjelent (majd a Battle Picture Libraryben újraközölt) történeteknek sok fordítása létezik. Érdekesség, hogy a francia kiadásban – mivel kifogytak a Battler Britton-történetekből – egy másik angol pilóta, Paddy Payne kalandjait is közölték, átkeresztelve a karaktert, amihez ráadásul a jogtulajdonos hozzájárulását is megszerezték.
Kansas Kid (68 füzet 1956 és 1962 között, CPL): Eredeti karakter, a Cowboy Picture Library 176. számában jelent meg először. Az elérhető források alapján nem sikerült kiderítenem, hogy kik készítették az első történetet, csak azt, hogy a másodikat Franco Bignotti, a következőket pedig R. Charles Roylance rajzolta. Az Impéria által kiadott francia verzióban a Tex Tone névre keresztelték át – feltehetően azért, mert korábban létezett egy másik, olasz gyártású Kansas Kid képregény. Érdekesség, hogy spanyol kiadásokban hol az egyik, hol a másik nevet használták.
Robin Hood (55 füzet 1952 és 1960 között, TPL): Az angol népi hősről számos regény, film és képregény készült, az Amalgamated verziója 1947-től jelent meg a Knockoutban, mielőtt a Thriller Picture Libraryben elkezdődtek az átszabott, majd eredeti történetek. Az Impéria francia kiadása Olivernek keresztelte át (feltehetően azért, mert már létezett egy másik Robin des bois képregény Franciaországban). Jugoszláviában a Biblioteka Lale a Robin Hud névalakot használta.
Davy Crockett (50 füzet 1956 és 1960 között, TPL): Crockett létező személy volt, az Alamo erőd ostrománál vesztette életét 1838-ban. Hasonlóan Kit Carsonhoz, róla is már életében terjedtek hihetetlen legendák. (Közös bennük továbbá, hogy mindketten szabadkőművesek voltak, bár nem találtam még olyan képregényt, amely ezt a szálat kihasználta volna.) Már a némafilmes korszakban is többször szerepeltették, képregényes megjelenéseket 1941-től találtam. A karakter népszerűségét az 1954-es Walt Disney tévésorozat lendítette fel, nyilván ennek köszönhető, hogy már 1955-ben szerepeltek Davy Crockett-képregények a Knockoutban. A Thriller Picture Libraryben elsőnek megjelent történeteket Bill Lacey rajzolta. A TPL-képregényeket számos országban átvették, de Franciaországban Davyt is átkeresztelték, mert létezett már egy másik sorozat ezen a címen, ezért a Caribou nevet kapta. Érdekesség, hogy a skandináv országokban Davy Crockett néven nem ezt, hanem az olasz Il Grande Bleket közölték hosszú éveken át.
Spy 13 (44 füzet 1958 és 1963 között, TPL): David Doughty brit titkosügynök a második világháború idején aktív, bevetésein minden alkalommal álruhát ölt, az arcát is elváltoztatja. A karaktert eredetileg Captain Phantomnak hívták a Knockoutban, ahol 1952-ben és 1953-ban jelent meg több kalandja, ezeket dolgozták át Spy 13-történetekké a Thriller Picture Library számára, majd számos eredetit készítettek az új nevén. Captain Phantom első kalandját Graham Coton rajzolta, az adaptálást viszont már Reg Bunn végezte. A továbbiakban ezt a karaktert is sokan rajzolták. A francia kiadásban az X-13 nevet kapta, és a franciák számára nehezen kiejthető családnevét Holdenre módosították. A többi nyelven csak a „kém” szót fordították le, Jugoszláviában például Spijun 13-nak hívták, a polgári nevét pedig David Daftyként írták át.
John Steel (39 füzet 1959 és 1963 között, SDL és TPL): Eredeti karakter, a Super Detective Library 157. számában jelent meg, első kalandját Colin Thomas írta és Bill Lacey rajzolta. John Steel eleinte szintén a második világháború idején tevékenykedő titkos ügynök volt, majd amikor az SDL megszűnése miatt átkerült a TPL-be, új kalandjai már a háború után játszódtak, de továbbra is fedett akciókban vett részt. Noha feltehetően azért változott meg a profilja, hogy jobban meg lehessen különböztetni a szintén a TPL-ben futó Spy 13-től, ironikus módon nem egy fordításban (véletlenül vagy tudatosan?) összekeverték őket: a francia Impéria X-13 sorozatában például Steel is David Holdenként szerepel. Igaz, mindketten magas szőke férfiak, és mivel sok különböző stílusú rajzoló készítette a történeteket, ez valószínűleg nem zavarta túlságosan a korabeli olvasókat. Néhány más címben viszont „Rex, agent secret” néven jelent meg kísérőtörténetként – legalább egy esetben pedig Spy 13-ből lett Rex.
Dick Daring (32 füzet 1958 és 1961 között, TPL): Eredeti karakter, a Thriller Picture Library 217. számában jelent meg. Érdekesség, hogy a kanadai lovasrendőr kalandjai nem a CPL-ben futottak, bár idővel voltak más westernek is ebben a címben. Az első történetet Renzo Calegari rajzolta. A francia kiadásban átnevezték Jim Canadának, és az olaszok is ezt a címet használták. Norvégül viszont a Dick Djerv nevet kapta (bár előfordult, hogy ott is Jim Canadaként szerepelt).
Rick Random (27 füzet 1954 és 1959 között, SDL): Eredeti karakter, a Super Detective Library 37. számában jelent meg először. SF sorozat, a kalandok a 22. században játszódnak, Rick egy interplanetáris szervezet nyomozója. Az első történetet Bill Lacey rajzolta, de a legtöbb epizód Ron Turner munkája, és néhány részt Harry Harrison írt. Az SDL megszűnésével a sorozat is leállt, majd 1979-ben a 2000 AD-ben visszatért egy eredeti történetben. Bár viszonylag sokszor szerepelt az SDL-ben, nem tartozott az igazán népszerű sorozatok közé, és nem sok nyelvre fordították le. Franciául megjelent ugyan néhány történet, de nem az Impéria, hanem a jóval kisebb Clarus kiadásában, ott is csak egy antológia-jellegű sorozatban.
Dick Turpin (25 füzet 1951 és 1958 között, TPL): Az igazi Dick Turpin 18. századi útonálló volt, akinek az életéről nem sokat tudni, szinte csak annyit, hogy ténykedése következtében felakasztották. Néhány romantikus író megpróbálta rehabilitálni, fiktív hőstetteket tulajdonítva neki. Anglián kívül nem igazán ismert figura. Képregényben 1948-tól jelent meg a Knockoutban és a Sunban. Miután elfogytak az átszabható történetek, néhány eredeti is készült a TPL számára. Finn és norvég megjelenésnek találtam nyomát.
Dogfight Dixon (22 füzet 1960 és 1962 között, TPL): Eredeti karakter, első világháborús pilóta. A Thriller Picture Library 307. számában jelent meg először. Első rajzolójának nevét nem sikerült kideríteni, csak annyit, hogy legtöbbször Allan Polack, Kurt Caesar és Aldoma Puig illusztrálta a kalandjait. A TPL megszűnése után az Air Ace Picture Library közölte újra a történeteket. Franciául az Impéria Battler Britton sorozatában adták ki a sztorikat kísérőtörténetként, a főszereplőt ezekben Jack Dixonnak hívták.
The Three Musketeers (16 füzet 1951 és 1958 között, TPL): Alexandre Dumas regényhősei rendkívül népszerűek voltak az 1950-es és 1960-as években (is), számos filmes és képregényes feldolgozás és átdolgozás készült. Az Amalgamated két magazinjában, a Cometben és a Knockoutban is futott 1946-tól kezdve Három testőr-képregény, és szokás szerint eleinte ezeket tördelték át a Thriller Picture Library számára. D’Artagnanék nyitották a sorozatot, és eleinte gyakran visszatértek, ám a vadnyugati hősök térnyerésével egyre ritkábban szerepeltek. A külföldi megjelenések közül érdemes kiemelni a jugoszlávot, Tri Musketara címen a Biblioteka Lalében voltak fellelhetők. Legalább egy történetüket magyarra is lefordították, 1966-ban jelent meg a vajdasági Képes Ifjúságban – ahogy azt már korábban bemutattam a Képregénymúzeum blogon.
A teljesség kedvéért illik megemlíteni, hogy két olyan sorozatból is jelent meg legalább 16 epizód a Super Detective Libraryben, amelyekből nem eredeti történeteket közöltek, hanem comic stripeket tördeltek át erre a formátumra (méghozzá nem valami szépen). Ezek a Lesley Shane (brit, 21 rész 1953 és 1957 között, az egyetlen női főszereplő) és a világhírű Rip Kirby (amerikai, 18 rész 1960 és 1962 között).
Eddig csak címlapokat mutattam meg, a következő részben néhány füzetet belülről is megnézünk - amelyeket ismert rajzolók készítettek, de név nélkül.