A cikk nyomtatásban a Buborékhámozó szaklap 12. számában jelent meg, 2014-ben.

Noha a Yellow Kiddel lefektette a modern képregény alapjait, R. F. Outcault alig négy év után elunta az ír bevándorlók lakta szegénynegyedek világát, és új karaktert keresett. Néhány kevésbé sikeres próbálkozás után rátalt Buster Brown figurájára, akire ma már talán kevesebben emlékeznek, pedig a maga idejében még a sárga kölyöknél is nagyobb népszerűségnek örvendett.

Buster éppen az ellentéte volt a Yellow Kidnek, amennyiben kifejezetten jómódú családban élt. Kiváltságos körülményei ellenére azonban ugyanolyan rosszcsontként viselkedett, mint például a Katzenjammer kölykök, és hozzájuk hasonlóan ezért mindig meg is kapta a magáét.

Alaposabban visszanézve a stripeket, Buster csínytevéseit leginkább a kíváncsiság és az unatkozás okozta, és bár anyja minden egyes alkalommal elverte a fenekét, a kisfiú mindig megbánást mutatott. Sőt, az egyoldalas gegek utolsó képében feliratként megjelent egy tanulság is, amely azonban nem volt mindig szoros összefüggésben a történtekkel, és az sem volt teljesen világos, hogy Bustertől vagy a mamától származik.

Másik különlegessége ennek a stripnek, hogy valószínűleg ebben szerepelt először beszélő állat, Tige, Buster kutyája. Igaz, a felnőttek nem értették, amit mondott, és többnyire csak a történéseket kommentálta. Buster Brown köré korábban sosem látott merchandising ipar épült ki, egy cipőmárka fel is vette a nevét, ez a mai napig létezik. Miután a Yellow Kidhez hasonlóan ez a strip is átkerült a Pulitzer-lapoktól Hearst birodalmához, egy ideig két verzió létezett, Outcault 1921-ig rajzolta a sajátját.

Magyarul a Tündérvásár című gyereklapban jelent meg Pajkos Palkó címen az 1920-as években. A korabeli szokás szerint az eredeti szóbuborékokat képaláírásra cserélték. (A mintáért köszönet Kiss Ferencnek.)

Alkotó: Richard Felton Outcault (1863-1928). Származási hely: Egyesült Államok. Első megjelenés éve: 1902. Magyarországi megjelenési hely: Tündérvásár.