Frecskay László 1844-ben született Pesten. 1867-ben jelentek meg az első munkái hazai élclapokban, de még abban az évben Bécsbe költözött, ahol a Képzőművészeti Akadémiára járt, majd évtizedeken át ott is élt. Mivel számos tehetséges kortársához hasonlóan festőművészként nem tudott érvényesülni, illusztrátorként és karikaturistaként, dolgozott osztrák lapoknak, rövid képtörténeteket is jegyzett. 1911-ben tért haza Magyarországra, a Vasárnapi Ujság munkatársa lett. 1916-ban ismeretlen okokból öngyilkos lett. Ausztriában többnyire a "Laci von F." vagy "Laci v. F" szignót használta.

Legtöbb műve talán a Die Bombe című hetilapban jelent meg, 1871 és 1902 között. Az alábbi, szinte szöveg nélküli történet volt az egyik első, 1871. szeptemberi dátummal.

frecskay_bombe_1871_9_10a.jpg

frecskay_bombe_1871_9_10b.jpg

Megjegyzés: Sepp a Joseph becézése, a Jóska vagy Józsi megfelelője. Az utolsó képen Sepp a hetedik parancsolatot (Ne lopj!) tanulmányozza.

Szerző: Bayer Antal  2023.08.03. 12:03 Szólj hozzá!

Egy újabb egyoldalas a Friss Újságból, rajzolója Balázsfy Rezső, írója Kálmán Jenő. Megjelent a lap 1938/211-es számában. Ács Sándor küldeménye alapján.

frissujsag_1938_211_balazsfy_s.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.08.02. 08:09 Szólj hozzá!

Honti Nándor 1910-ben lett Az Ujság című napilap munkatársa. A gyermekrovat meséinek illusztrálása mellett hamarosan itt is elkezdett képregényeket rajzolni, ahogy korábban a Fidibuszban. 1912-ben indította a Séta Álomországban sorozatot, amely témájában erősen emlékeztet Winsor McCay munkáira. A sorozat 30 részt élt meg. Többnyire maga Honti írta a történeteket, de egy idő után befogadott ötleteket olvasóktól is.

A hajnövesztő című történet az 1912/207. és 213., a Matyi és a vasaló a 219. és 225. számban jelent meg.

azujsag_1912-207_honti.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.07.30. 13:10 Szólj hozzá!

Az Áller Képes Családi Lapjában fellelhető brit képregényeket nem volt könnyű beazonosítani, mert általában nem voltak megnevezve a szereplők – még Charlie Chaplin híres csavargófiguráját is csak a kinézete alapján lehetett felismerni. Az 1924 és 1927 között megjelent bő három évfolyam mind a 183 számát végigböngészve pedig az is kiderül, hogy ha a magyar szerkesztők adtak is saját, beszédes neveket a figuráknak, hajlamosak voltak elfelejteni őket, így aztán még az is előfordult, hogy némelyik karaktert három különféle módon hívták. Az angolul Shirkwork Brothers néven ismert páros például magyarul volt Bim és Bam, Spritt és Spratt, Bumi és Csumi is…

Az angol képregénytörténetben jobban elmélyedve meglepődve vettem észre, hogy az eredeti kiadónál is átneveztek karaktereket, sorozatokat. Náluk azonban ennek nem a feledékenység volt az oka. Illetve a szerkesztők az olvasók feledékenységében bízva adtak közre újra történeteket, más címmel, átkeresztelt szereplőkkel. Az egyik ilyen eset az Állerből ismert Hórihorog és Tömzsi (illetve első megjelenéseikkor még Tipp és Topp) című sorozat.

1924_26_3.jpg

A karaktereket Joe Hardman (1874-1953) alkotta meg 1920-ban a Lot-o-Fun című hetilap számára. A két semmirekellő a Pitch és Toss nevet kapta, ami egy célbadobós, leginkább a snúrozásra emlékeztető játékra utal.

Szerző: Bayer Antal  2023.03.15. 19:21 1 komment

Címkék: képregénytörténet brit

Az Impériának ötvennél is több kisméretű sorozata volt az évek során. Sikerüket leginkább az alapján lehet megítélni, hogy milyen hosszú időn át jelentek meg. A címek feléből legalább száz szám létezik, és majdnem mindegyikből készültek (általában 4-8 számot tartalmazó) gyűjteményes kiadások. A sorozatok megjelenési sűrűsége és oldalszáma is sok változáson esett át, és fontos kiemelni, hogy már az 1970-es évek végétől szinte kizárólag utánközléseket tartalmaztak.

A legtöbb szám az alábbiakból jelent meg:

Buck John (613 szám 1953 és 1986 között): western, eleinte a brit Buck Jones fordítása a Cowboy Picture Libraryből, 1963-tól, valószínűleg a 239. számtól kezdve eredeti történetekkel. Az első hatvan szám Kit Carson-képregényeket is tartalmazott a CPL-ből.

buckjohn209.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.03.05. 20:13 1 komment

Címkék: képregénytörténet francia

Hosszú idő után véletlenül sikerült beazonosítani ezt a képsort, amely "Lepely" szignóval jelent meg a Pesti Hírlap Vasárnapjában. Egy másik folyóirat, az Új Magazin anyaga nemrég került fel az Arcanumra, abban találtam rá egy hírre, amely szerint 1935-ben tragikusan fiatalon, alig 22 évesen tífuszban elhunyt báró Lepel Gellért, a lap munkatársa. Rákerestem a rajzaira, ott volt a szignó, a stílus is egyértelműen azonos.

A rajzoló az ősi német Lepel von Gintz nemesi család tagja volt, amelynek a 20. század elején főleg Horvátországban voltak birtokai.

A PHV-ban egy Gombóc Peti nevű karakter kalandjait rajzolta. Halála előtt hat rész jelent meg, egy pedig 1936-ban - ez feltehetően a hagyatékból került elő.

phv_1933-26_gp.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.02.27. 09:08 Szólj hozzá!

Charles Dana Gibson (1867-1944) híres amerikai illusztrátor volt, a 20. század elején ő teremtette meg az ikonikus "Gibson girl"-t, a szép és magabiztos fiatal amerikai nő ideálját. Rajzaiból számos gyűjtemény készült az 1900-as évek elején. Ezeket nem lehet képregénynek nevezni, de némelyiknek az oldalai között van egy linearitás, mintha történetet mesélnének.

A magyar sajtóban egyetlen ehhez hasonlót találtam, a Vasárnapi Ujság 1904/2. számában jelent meg "A nő hét életkora" címen. Sajnos elég gyenge a régi újságpapír minősége, nehéz lenne javítani rajta. Érdemes kinagyítani, úgy jobban láthatók a halvány szövegek. A szken az Arcanum Digitális Tudománytárból származik.

gibson_no_vu1904.jpg

 

Szerző: Bayer Antal  2023.02.21. 09:04 Szólj hozzá!

Ezt a részt egy személyes visszaemlékezéssel kezdem. Fiatalkoromban abban a szerencsében volt részem, hogy apám külföldi kiküldetése miatt több éven át francia nyelvterületen éltünk, közvetlen közelről ismerhettem meg az akkoriban megjelenő képregényeket. Ekkor alapoztam meg a gyűjteményemet is, amelyben kiemelten szerepelnek a Journal de Tintinben, a Journal de Spirou-ban és a Pilote-ban előközölt sorozatok. Kétségtelen, hogy ezek voltak akkoriban a legnépszerűbbek, természetes is, hogy ezekből vásároltam be leginkább. Láttam persze az újságárusoknál ezeket a kisebb méretű, havi megjelenésű füzeteket is, amelyek színes borítója fekete-fehér tartalmat fedett, de csak ritkán futotta ilyenekre is a zsebpénzemből. Ennek az élménynek a felidézése csak azért érdekes, mert – ellentétben a brit zsebképregényekkel – ez nem volt egy teljesen ismeretlen terület a számomra, rendelkeztem néhány kapaszkodóval, amikor belevágtam a kutatásba. De arra abszolút nem számítottam, hogy milyen gazdag területet fogok felfedezni…

Sok hosszabb-rövidebb életű francia kiadó foglalkozott kisméretű képregényekkel. Azért emelem ki az Impériát, mert története szorosan kötődik az előző részekben bemutatott brit sorozatokhoz.

1946-ban Lyonban egy Robert Bagage nevű képregényalkotó Les Éditions du Siècle néven alapított kiadót. Három év alatt hat saját készítésű sorozatot indított, jó nagy magazinméretben, majd 1948-ban egy hetediket, amelyet az akkor még csak 18 éves, de kiemelkedően tehetséges Félix Molinarira bízott. Ennek Garry volt a címe, és második világháborús, főleg a Csendes-óceán térségében játszódó képregényeket tartalmazott. A Garry jóval sikeresebb lett, mint az addigi címek, megalapozva a kiadó hírnevét.

garry_17.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.02.19. 08:49 Szólj hozzá!

Címkék: képregénytörténet francia

Az Amalgamated magazinjaiban és képes könyvtáraiban megjelent képregények egytől egyig bérmunkák voltak, gyakorlatilag sosem tüntették fel az alkotók nevét. Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy a füzeteken többen dolgoztak, a címlapot szinte mindig más készítette, mint a belső rajzokat, az írók neve pedig szintén csak ritkán került be a kiadványokba. A szerzők beazonosítása nehéz feladat, de az évek során türelmes kutatók és rajongók sok mindent kiderítettek, rátaláltak régi belső dokumentumokra (például kifizetési listákra), és felfigyeltek stílusjegyekre. Utóbbiak természetszerűleg főleg a rajzolók beazonosításában segítettek, az íróknál sokkal nehezebb volt a feladat, nem egyszer teljességgel reménytelen. Még az adaptációknál is csak az eredeti regény szerzőjét nevesítették, ami azt a látszatot is kelthette, hogy hiteles feldolgozásról van szó, pedig az esetek túlnyomó részében a forgatókönyvek jelentős mértékben eltértek a forrásműtől. További gondot jelent, hogy nem egy történeten több rajzoló is dolgozott, előfordult, hogy a főszereplő arcát egy másik rajzolóra bízták, mint a kép többi részét. Mindezek miatt az itt következő felsorolás nem bizonyosságokat, csak „nagy valószínűségeket” tartalmaz.

A kalandsorozatok rajza eleinte viszonylag egyszerű volt, kicsit hasonlóan a korai Batman és Superman képregényekhez: apró képkockákkal, elnagyolt hátterekkel, kidolgozatlan arcvonásokkal dolgoztak. Ez azonban az ötvenes évek második felére megváltozott, ekkor már egyre magasabb színvonalú realista, részletgazdag grafikai megoldásokat találni a füzetekben. A fordulat részben annak volt köszönhető, hogy elkezdtek profi olasz, spanyol és dél-amerikai rajzolókat alkalmazni, akik már komoly gyakorlattal rendelkeztek ezen a téren.

A lista azokat az alkotókat veszi végig, akik később komoly hírnévre tettek szert azokkal a képregényeikkel, amelyeknek nevesített szerzői, sőt általában tulajdonosai voltak.

Szerző: Bayer Antal  2023.02.12. 08:00 Szólj hozzá!

Címkék: képregénytörténet brit

Az Amalgamated Press által kiadott zsebkönyvek legsikeresebb (leghosszabb) sorozatai az alábbiak voltak:

Kit Carson (157 füzet 1950 és 1962 között, CPL): Carson létező személy volt, akinek a legendáját már életében számos olcsó ponyvairomány táplálta, 1868-ban bekövetkezett halála után pedig szinte mitikus karakterré vált. Az 1920-as évektől kezdve készültek Kit Carson-filmek, majd nem sokkal később amerikai képregények is. Angliában a Knockoutban futottak először a kalandjai 1949-től, majd hosszabban a Cometben 1950-től. A Cowboy Picture Libraryben megjelent (részben ezekből a lapokból átvett és áttördelt, részben teljesen új) Kit Carson-képregényeket sok európai országban lefordították.

.

cpl205kitcarson.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.02.07. 08:58 Szólj hozzá!

Címkék: képregénytörténet brit

süti beállítások módosítása