David Low (1891-1963) új-zélandi születésű karikaturista 1919-ben már ismert rajzolóként költözött át Angliába, ahol 1927-ben került az Evening Standard című esti napilaphoz. Rajzsorozataiban is előfordultak állandó szereplők (Joan Bull, Colonel Blimp), és gyakran választott témát a brit közéletből és a külpolitikai eseményekből. Már nagyon korán erős kritikákat fogalmazott meg rajzaiban a tengelyhatalmakat vezető diktátorokkal szemben.

1937-ben elindított egy stripsorozatot Hit and Muss címmel, amelyben Hitlert és Mussolinit gúnyolta ki. Emiatt Németország hivatalosan tiltakozott, és Lord Halifax brit külügyminiszter attól tartott, hogy az ilyen karikatúrák ártanak a két ország kapcsolatainak. Ezért megpróbált nyomást gyakorolni a lap tulajdonosára, ám mivel a szerkesztőség szerződésben garantálta Low-nak, hogy nem szól bele rajzai tartalmába, Halifax arra kényszerült, hogy személyes találkozót kérjen Low-tól.

hitmuss1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2024.03.06. 10:13 Szólj hozzá!

Axel Ingvar Johansen (1908-1950) dán karikaturista 1930-ban indította ezt a sorozatot a Politiken Magasinet című lapban. A stripek egy kis családi boltban és a környékén játszódnak. A főszereplői Madsen úr, az üzlet tulajdonosa, Leopoldine, a felesége, Lotte, a csinos és fiatal lánya, valamint Soren, a leleményes kifutó-segéd. A sorozat nagyon népszerűnek bizonyult, 1948-ig futott, és a képsorokat 18 gyűjteményes kötetben is kiadták.

magasin_madsen_1945.jpg

Magyarul a Pesti Hírlapban, a Színházi Magazinban és a Budapesti Hírlapban jelent meg néhány rész, a sorozat címének és a karakterek nevének említése nélkül. Az alábbi képsorok a Képes Pesti Hírlapból származnak, 1930-1931-ből.

kph_1930_137.jpg

Szerző: Bayer Antal  2024.03.05. 21:18 Szólj hozzá!

Honti Nándor képregénysorozatának ez a része az Ujság című napilap 1912/285. számban jelent meg.

azujsag_1912-285_honti.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.12.06. 20:07 Szólj hozzá!

Kóber Leó számos karikatúrát készített a bécsi Die Bombe című élclapnak, és előfordult köztük képregény is. Például ez, 1901 októberéből. Felül az eredeti, ami az osztrák Anno archívumban található, alul a magyar fordítás, amelyet megjelentettem pár éve a Kóber munkáit összegyűjtő kötetemben.

kober_bombe_1901_10_13.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.08.05. 10:03 Szólj hozzá!

Frecskay László 1844-ben született Pesten. 1867-ben jelentek meg az első munkái hazai élclapokban, de még abban az évben Bécsbe költözött, ahol a Képzőművészeti Akadémiára járt, majd évtizedeken át ott is élt. Mivel számos tehetséges kortársához hasonlóan festőművészként nem tudott érvényesülni, illusztrátorként és karikaturistaként, dolgozott osztrák lapoknak, rövid képtörténeteket is jegyzett. 1911-ben tért haza Magyarországra, a Vasárnapi Ujság munkatársa lett. 1916-ban ismeretlen okokból öngyilkos lett. Ausztriában többnyire a "Laci von F." vagy "Laci v. F" szignót használta.

Legtöbb műve talán a Die Bombe című hetilapban jelent meg, 1871 és 1902 között. Az alábbi, szinte szöveg nélküli történet volt az egyik első, 1871. szeptemberi dátummal.

frecskay_bombe_1871_9_10a.jpg

frecskay_bombe_1871_9_10b.jpg

Megjegyzés: Sepp a Joseph becézése, a Jóska vagy Józsi megfelelője. Az utolsó képen Sepp a hetedik parancsolatot (Ne lopj!) tanulmányozza.

Szerző: Bayer Antal  2023.08.03. 12:03 Szólj hozzá!

Egy újabb egyoldalas a Friss Újságból, rajzolója Balázsfy Rezső, írója Kálmán Jenő. Megjelent a lap 1938/211-es számában. Ács Sándor küldeménye alapján.

frissujsag_1938_211_balazsfy_s.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.08.02. 08:09 Szólj hozzá!

Honti Nándor 1910-ben lett Az Ujság című napilap munkatársa. A gyermekrovat meséinek illusztrálása mellett hamarosan itt is elkezdett képregényeket rajzolni, ahogy korábban a Fidibuszban. 1912-ben indította a Séta Álomországban sorozatot, amely témájában erősen emlékeztet Winsor McCay munkáira. A sorozat 30 részt élt meg. Többnyire maga Honti írta a történeteket, de egy idő után befogadott ötleteket olvasóktól is.

A hajnövesztő című történet az 1912/207. és 213., a Matyi és a vasaló a 219. és 225. számban jelent meg.

azujsag_1912-207_honti.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.07.30. 13:10 Szólj hozzá!

Az Áller Képes Családi Lapjában fellelhető brit képregényeket nem volt könnyű beazonosítani, mert általában nem voltak megnevezve a szereplők – még Charlie Chaplin híres csavargófiguráját is csak a kinézete alapján lehetett felismerni. Az 1924 és 1927 között megjelent bő három évfolyam mind a 183 számát végigböngészve pedig az is kiderül, hogy ha a magyar szerkesztők adtak is saját, beszédes neveket a figuráknak, hajlamosak voltak elfelejteni őket, így aztán még az is előfordult, hogy némelyik karaktert három különféle módon hívták. Az angolul Shirkwork Brothers néven ismert páros például magyarul volt Bim és Bam, Spritt és Spratt, Bumi és Csumi is…

Az angol képregénytörténetben jobban elmélyedve meglepődve vettem észre, hogy az eredeti kiadónál is átneveztek karaktereket, sorozatokat. Náluk azonban ennek nem a feledékenység volt az oka. Illetve a szerkesztők az olvasók feledékenységében bízva adtak közre újra történeteket, más címmel, átkeresztelt szereplőkkel. Az egyik ilyen eset az Állerből ismert Hórihorog és Tömzsi (illetve első megjelenéseikkor még Tipp és Topp) című sorozat.

1924_26_3.jpg

A karaktereket Joe Hardman (1874-1953) alkotta meg 1920-ban a Lot-o-Fun című hetilap számára. A két semmirekellő a Pitch és Toss nevet kapta, ami egy célbadobós, leginkább a snúrozásra emlékeztető játékra utal.

Szerző: Bayer Antal  2023.03.15. 19:21 1 komment

Címkék: képregénytörténet brit

Az Impériának ötvennél is több kisméretű sorozata volt az évek során. Sikerüket leginkább az alapján lehet megítélni, hogy milyen hosszú időn át jelentek meg. A címek feléből legalább száz szám létezik, és majdnem mindegyikből készültek (általában 4-8 számot tartalmazó) gyűjteményes kiadások. A sorozatok megjelenési sűrűsége és oldalszáma is sok változáson esett át, és fontos kiemelni, hogy már az 1970-es évek végétől szinte kizárólag utánközléseket tartalmaztak.

A legtöbb szám az alábbiakból jelent meg:

Buck John (613 szám 1953 és 1986 között): western, eleinte a brit Buck Jones fordítása a Cowboy Picture Libraryből, 1963-tól, valószínűleg a 239. számtól kezdve eredeti történetekkel. Az első hatvan szám Kit Carson-képregényeket is tartalmazott a CPL-ből.

buckjohn209.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.03.05. 20:13 1 komment

Címkék: képregénytörténet francia

Hosszú idő után véletlenül sikerült beazonosítani ezt a képsort, amely "Lepely" szignóval jelent meg a Pesti Hírlap Vasárnapjában. Egy másik folyóirat, az Új Magazin anyaga nemrég került fel az Arcanumra, abban találtam rá egy hírre, amely szerint 1935-ben tragikusan fiatalon, alig 22 évesen tífuszban elhunyt báró Lepel Gellért, a lap munkatársa. Rákerestem a rajzaira, ott volt a szignó, a stílus is egyértelműen azonos.

A rajzoló az ősi német Lepel von Gintz nemesi család tagja volt, amelynek a 20. század elején főleg Horvátországban voltak birtokai.

A PHV-ban egy Gombóc Peti nevű karakter kalandjait rajzolta. Halála előtt hat rész jelent meg, egy pedig 1936-ban - ez feltehetően a hagyatékból került elő.

phv_1933-26_gp.jpg

Szerző: Bayer Antal  2023.02.27. 09:08 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása