A magyar képregény 1957 utáni történetéről beszélve leginkább az olyan országos terjesztésű lapok szerepét szoktuk hangsúlyozni, mint a Füles, a Pajtás, a Magyar Ifjúság vagy a Népszava. Kevésbé ismert (legalábbis nekünk, budapestieknek), hogy igen szép számban jelentek meg képregények a vidéki lapokban is. Amennyire tudom, ezek egy része az országos sajtóban nem is jelent meg soha.
Az Arcanum és Hungaricana adatbázisoknak köszönhetően nemrég kényelmesen hozzáférhető lett a legtöbb vidéki napilap és periodika anyaga. Ennek a tanulmányozása közben vettem észre, hogy 1963-ban elindult egy érdekes kezdeményezés: ugyanazt a képregényt több megyei lap is közölte, néhány nap eltolódással.
Ha jól látom, ezek között az első volt A rajnai várkastély, amelyet Valentyin Ivanov magyarul 1954-ben megjelent regényéből dolgozott át Cs. Horváth Tibor. A rajzoló Sebők Imre volt.
A képregényt három képből álló csíkokban közölték az újságok. A sort a Kecskeméten megjelenő Petőfi Népe kezdte, 1963. január 11-én. 13-án követte a Hajdú-Bihari Napló és a Somogyi Néplap, majd még legalább tizenegy megyei lap. A közlés ritmusa különbözött: némelyik újságban egyesével, másokban kettesével jöttek le a képcsíkok, 24 vagy 12 részben. Az újságok nagyobb része napilap volt akkoriban, de előfordult köztük hetente kétszer megjelenő is, amelyben így értelemszerűen hosszabb ideig húzódott el a képregény közlése.
Az eddig megismert sorrend, az eredeti regény ismertetője és a képregény beharangozója a képsorok után tekinthető meg.
Eddig beazonosított közlési helyek:
Petőfi Népe – január 11-től 12 részben
Hajdú-Bihari Napló – január 13-tól 12 részben
Somogyi Néplap – január 13-tól 24 részben
Békés megyei Népújság – január 20-tól 12 részben
Észak-Magyarország – január 26-tól 12 részben
Dunántúli Napló – január 27-től 24 részben
Heves megyei Népújság – február 1-től 24 részben
Tolna megyei Népújság – február 3-tól 24 részben
Komárom megyei Dolgozók Lapja – február 13-tól 24 részben
Zalai Hírlap – február 14-től 24 részben
Vas Népe – február 17-től 12 részben
Napló (Veszprém) – február 19-től 24 részben
Kelet-Magyarország – február 24-től 24 részben
Kisalföld – március 3-tól 12 részben
Szolnok megyei Néplap – március 17-től 24 részben
Érdekesség, hogy a későbbiekben sok képregényt közlő Délmagyarország és Fejér megyei Hírlap ekkor még nem csatlakozott a kezdeményezéshez, a másodikhoz azonban (ami a Zórád Ernő által rajzolt A capuai fenevad volt) már igen.
Érdemes összevetni a képregény beharangozóját a regény fülszövegével:
„Ivanov fantasztikus regénye izgalmas események keretében mutatja be az atomenergia felhasználására irányuló kísérleteket a Szovjetunióban és az imperialisták táborában. A Szovjetunióban az atomenergiát a természet átalakítására, gigantikus építési tervek megvalósítására használják fel, s a tudósok azon munkálkodnak, hogy szebbé és boldogabbá tegyék az emberek életét.
Nyugaton viszont ugyanekkor egy eldugott rajnai várkastélyban gonosztevőkké aljasult, imperialista zsoldban álló „tudósok” halálsugarakat állítanak elő, amelyeket a teli hold felületéről visszaverve tíz szovjet város elpusztítására akarnak felhasználni. De a tervezett támadás nem éri készületlenül a szovjet tudósokat: a halálsugarak az általuk készített „pajzsról” visszaverődnek a támadókra, azok elpusztulnak, s a rajnai várkastélyt mindenestül elnyeli a föld.
A meseszövés izgalmassága mellett az író kitűnő jellemábrázolása, a Szovjetunióba küldött kémbanda működése és két fiatal – egy atomtudós és egy orvosnő – finoman ábrázolt szerelme teszi mindenki számára élvezetessé ezt az érdekes regényt.”
A tömörítésből kifolyólag (többek között) ez a szerelmi szál kimaradt.
