A magyar képregény legfontosabb előfutára Jankó János, aki Jókai Mór mellett dolgozott az Üstökösnél. Itt jelentek meg az első, főként Wilhelm Busch és a Fliegende Blätter által ihletett képtörténetei. Egyesek mai szemmel is képregénynek tekinthetők, mások még közelebb állnak az illusztrált szöveghez - a határ nem mindig éles.

Az OSZK EPA archívumában fellelhető anyagok közül eddigi tapasztalataim szerint ez az első olyan, ami minimum "képregényszerű". A négy képhez egyértelműen hozzáköthetők az alájuk-föléjük írt szövegek, a képeknek van egy egymásutánisága, amely együtt adja ki a mondanivalót, külön-külön karikatúraként nehezen értelmezhetők.

Szereplői Magyar Miska és Német Miska, akiket nem egyszer használt Jankó (és a szöveget minden bizonnyal író Jókai). A kontextus megértéséhez elő kell venni a történelemkönyvet: 1861-ben járunk, az elbukott forradalom és szabadságharc után, a kiegyezés előtt. A Habsburg birodalom egymást követő vezető politikusai különböző ötletekkel álltak elő a "magyar kérdés" megoldására, az ő neveik olvashatók a "karszék" támláján. A forradalom utáni megtorlás korszakát vezető Baché nyilván a legismertebb, ő a "semmi constitutio" (alkotmány) képviselője. Bernhard von Rechberg javaslatát "negyed alkotmány", Anton von Schmerllingét "fél alkotmány", Magyar Miska számára, aki nem enged a 48-ból, és csak az "egész alkotmányba" lenne hajlandó belenyugodni.

Megjelent az Üstökös 8. kötetének 15. számában, 1861-ben.

Mint mindig, a kép jobb egérgombbal nagyítható.

ustokos_1861_08_15.jpg

 

Szerző: Bayer Antal  2018.03.31. 08:25 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kepregenymuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1213792080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.