A Kakas Mártonban 1895 és 1914 között megjelent képregényfélék keresése közben bukkantam rá erre a különleges oldalra, amely a lap 1900/13-as számában található.

kakasmarton_1900_13_jenoke_outcault.jpg

A korabeli lapok nem mindig tüntették fel külön a rajzolók nevét, a szignók, néha egyértelmű stílusjegyek alapján lehet csak beazonosítani őket. Ebben az esetben a jobb alsó sarokban vettem észre egy kicsit elmosódott szöveget. Meglepődve tapasztaltam, hogy ez nagyon úgy néz ki, mintha „Outcault” lenne.

outcault_szigno.jpg

No de hogy kerül a Yellow Kid alkotójának a neve egy magyar vicclapba?

Az egyből világos volt, hogy a tréfálkozó gyerek nem a híres sárga kölyök, és nem is Outcault másik híres figurája – pláne, hogy Buster Brown (akit a húszas években Pajkos Palkó néven ismerhettek meg a Tündérvásár olvasói) ekkor még nem is létezett.

A források alapján Richard Felton Outcault az utolsó Yellow Kid (1898) és az első Buster Brown (1902) között négy strippel próbálkozott: The Country School, The Barnyard Club, Buddy Tucker és Pore Lil Mose. A kutatás időrendi sorrendben kezdtem, és már csak azért is hagytam a végére az utolsót, mert Mose egy fekete kisfiú volt, márpedig a Kakas Mártonban közreadott rajzon látszott, hogy ez a gyerek nem afroamerikai.

Ám miután a három másikat ki a fellelhető minták alapján ki lehetett zárni, kiderült, hogy mégis a Pore Lil Mose a nyerő, az ő egyik stripjét dolgozta át valaki a magyar lapnál. Az arcát ugyan teljesen átrajzolták, a bőre színét megváltoztatták, de a ruházata könnyen felismerhető. Ott a masni, a matrózblúz, a rövid nadrág, a zokni.

outcault_compare.jpg

Nem gondolnám azonban, hogy a változtatást elsősorban Mose feketesége indokolta volna. Úgy vélem, mindenképpen átrajzolták volna a sztorit (hogy ez milyen jogi alapon történhetett, ne feszegessük), és erre két okot látok. Az egyik, hogy a korabeli másolási és nyomdatechnikák nehezen tették volna lehetővé, hogy szép minőségben reprodukáljanak egy amerikai lapból kinyesett képet. A másik pedig az oldal elrendezése, amely sehogy sem egyezett az eredetivel. Outcault ebben a korszakban többnyire fekvő képsorokat készített, eltérő méretben. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Kakas Mártonban nem találtam egyetlen szövegbuborékos képregényt sem, márpedig Outcault stripjeiben ekkor már szinte mindig volt néhány.

Már csak az a kérdés, hogy vajon miért tartották fontosnak a szerkesztők Outcault nevének az odakoppintását a lap aljára, és ha már megtették, miért hagyták el keresztnevei kezdőbetűit, amelyeket maga az alkotó mindig feltüntetett…

Szerző: Bayer Antal  2018.03.06. 08:07 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kepregenymuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1913718730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.