A Kisdobosban évek óta voltak már képregények (főleg Marék Veronika, Richly Zsolt és Anton Rozália egyoldalasai, amelyeket többnyire nem is képregénynek, hanem "tréfának" neveztek), ám az 1978/8-as számban a megszokott aranyos Paprika- és Csupaszem-történetek helyett teljesen váratlanul egy realista stílusú sorozat indult. A címe "Magyar történelmi mondák", írója Papp László, rajzolója Nagyvári László volt.

A merész váltás Vida Győzőnek, a lap tördelő- és képszerkesztőjének volt köszönhető, akire minden bizonnyal nagy hatást gyakorolt a kortárs francia képregény látványvilága. Akkoriban a képregény "szokásos" hazai lelőhelyein, elsősorban a Füles rejtvényújságban, még mindig a fiatalabb korosztálynak szóló Vaillant/Pif képregényújságból ellesett mintákat saját stílusukra átgyúró rajzolók dolgoztak Cs. Horváth Tibor forgatókönyvírói-szerkesztői irányítása mellett, sőt egyre gyakrabban már a korábbi képregények újraközlései (vagy új feldolgozásai futottak. Nagyvári ezzel szemben egy jóval modernebb, a Métal Hurlant-iskola által inpsirált rajzstílussal illusztrálta Papp többnyire narrációs szövegeit.

A képregényekről a közelmúltban közölt tanulmányt az Artmagazin Tokai Gábortól "Az art comics kezdete Magyarországon" címmel. Velem együtt sokan csak ekkor értesültünk egyáltalán erről az úttörő kezdeményezésről - elvégre aki nem pont ezekben az években járt általános iskolába, nemigen jutott eszébe, hogy Kisdobost vásároljon... A cikkből megtudtam, hogy Nagyvári 1984-ben Amerikába távozott, ahol már Nosek néven dolgozik. További keresgélés után aztán kiderült, hogy Nosek László időközben hazatelepült, és nemrég sikerült is vele felvenni a kapcsolatot, az ő engedélyével tesszük közzé a Képregénymúzeum blogon az oldalakat. A szkenek a MaNDA archívumában tárolt PDF-ekből származnak, ezeken csak apró finomításokat végeztünk a nagyobb színhűség és jobb olvashatóság kedvéért. Az első három, kétoldalas epizód a Kisdobos 1978/8-10. számából származik, a címük "Vitézek nevelő iskolája", "Árpád pajzsra emelése" és "Aranykert, szép szeglet".

nagyvari_kisdobos1978_10_1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.01.14. 19:21 Szólj hozzá!

Guy de Maupassant novelláját 1966-ban adaptálta Cs. Horváth Tibor a Népszava számára, és a napi képsorokat kivételesen nem Sebők Imre, hanem Zórád Ernő rajzolta meg. Zórád Ernő képregényeit a jogtulajdonosokat képviselő kArton galéria engedélyével tesszük közzé.

zorad_gomboc00.JPG

zorad_gomboc01.JPG

Szerző: Bayer Antal  2015.12.26. 10:38 Szólj hozzá!

Újabb magyar vonatkozású rövid képregényt fedeztem fel, ezúttal a Journal de Tintin 744-es, 1963 januárjában megjelent számában. A Petőfi életéről szóló történet írója Yves Duval (1934-2009), aki számtalan forgatókönyvet jegyzett a magazinnál, mind ismeretterjesztő történelmi feldolgozásokat, mind saját sztorikat. A rajzolóról, J. L. Fernánról annyit tudtam kideríteni, hogy a valódi neve José López Fernandez, 1931-ben született Madridban, festőként indult, és valószínűleg még él. Főként a Tintinnek és konkurensének, a Spirou-nak dolgozott, hazájában gyakorlatilag ismeretlen képregényrajzolóként.

A történetet elolvasva van egy olyan érzésem, hogy az írónak valószínűleg elég hiányosak lehettek a forrásai. Nem ismerem annyira Petőfi életét, hogy azt merjem állítani, hogy az anekdoták kitaláltak, de az biztos, hogy a költészetével és forradalmiságával keveset, szabadságharcosi tevékenységgel ellenben kiemelten foglalkozik. A képregényt azzal zárja, hogy 1956-ban a magyarok bebizonyították, Petőfi hősi lelke nem halt meg.

petofi_tintin744-1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.12.25. 15:07 Szólj hozzá!

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A kilencedik epizód a Kretén 11. számában jelent meg, 1995-ben. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

dallasz_kreten11_1.jpg

dallasz_kreten11_2.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.12.11. 13:16 Szólj hozzá!

Winsor McCay (1869-1934) valódi autodidakta őste­hetség volt, már tizenévesen portréraj­zolásból élt ahelyett, hogy az apja általválasztott iskolába járt volna. Úgyn­evezett filléres múzeumokban (ezek a szegényebbek számára olcsó szórakozást nyújtó intézmények 1890 és 1920 között voltak népszerűen Amerikában) készített villámgyors rajzokat a látogatóknak, majd napilapoktól és magazinoktól kapott egyre gyakoribb megrendeléséket. 1903­-ban leszerződött a New York Heraldhoz, itt készítette első képregényeit, köztük a Little Sammy Sneeze című sorozatot. A hat képből az első négy a legvál­tozatosabb helyzetekben mutatta be Sammyt (és többnyire anyukáját), az ötödiken a kisfiú teljesen váratlanul eltüsszentette magát, az utolsó pedig ennek a következményeivel szembesültünk. Egy alkalommal a kép keretét tüsszentette szét, ami előre jelezte, hogy McCay milyen sok forradalmi újítással fog élni.

Rá egy évre McCay elkezdett dolgozni az Evening Telegram című lapnak is, ahol jogi okokból kénytelen volt a Silas álnevet használni, itt indult útjára a Dream of the Rarebit Fiend (a rarebit egy walesi ételkülönlegesség, lényegében sajtos pirítós). A strip több szem­pontból is különleges volt. Egyrészt nem volt állandó szereplője, másrészt pedig ugyanazt a poént sütötte el minden egyes alkalommal: az előző este vacsorára sajtos pirítóst fogyasztó áldozat szörnyű rémálmok után az utolsó képkockában felébred.

Bár McCay mindig tagadta, hogy Freud munkái hatottak volna rá, amikor sz­ereplőinek a különböző fóbiát, félelmeit, rejtett vágyait ábrázolta a képsorokban, nagy valószínűséggel ismerte legalább a fő téziseit. Elismerte viszont, hogy olva­sott egy Welsh Rarebit Tales című ír fantasztikus novellakötetet, amely Lewis Carroll és Edward Lear művei mellett fontos ötletforrás lehetett a számára. A Dream of a Rarebit Fiend kifejezetten felnőtteknek szóló képregény volt, és egyben McCay leghosszabb futamidejű sorozata, mintegy hét év alatt több, mint 300-at készített a heti képsorokból. 1905-ben indult a fiatalabb olvasókat megcélzó hasonló sorozata, a Little Nemo in Slumberland.

A Papírmozi 8. száma négy klasszikus oldalt közöl, ami tudomásunk szerint az első magyar fordítása ennek a képregénynek, íme az egyik.

mccoy_rarebit_pm8.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.11.20. 16:33 Szólj hozzá!

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A nyolcadik epizód a Kretén 10. számában jelent meg, 1995-ben. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

dallasz_kreten10_1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.10.12. 08:31 Szólj hozzá!

A többi francia és belga képregényújsághoz hasonlóan a Pilote-nak is volt egy ismeretterjesztő rovata, amelyben a leggyakrabban történelmi témákat dolgoztak fel az erre szakosodott szerkesztők. Különlegessége ezeknek a képregényeknek, hogy az 1950-es években már nagyon ritka képaláírásos megoldást alkalmazták.

Az 1970-ben megjelent 559. számban ez a történelmi téma Szent (I.) László magyar király élete volt, akit a "Lazlo le preux" (avagy vitéz) néven mutattak be. Ezeknek a történeteknek az íróit nem mindig sikerül felderíteni, a rajzoló azonban a szignó alapján a kiváló spanyol alkotó, José Bielsa volt, aki karrierje jelentős részében angol és francia lapoknak dolgozott.

bielsa_lazlo_1970_pilote559_1.jpg

bielsa_lazlo_1970_pilote559_2.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.10.06. 08:12 1 komment

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A hetedik epizód a Kretén 7. számában jelent meg, 1995-ben. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán, a szövegben közreműködött Podmaniczky Ferenc. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

dallasz_kreten07_1.jpg

dallasz_kreten07_2.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.09.28. 08:36 Szólj hozzá!

Hubuc (1927-1970) belga képregényalkotó rajzolóként és íróként is dolgozott más szerzőkkel a Spirou, Pilote és Tintin magazinok számára. Valószínűleg a legemlékezetesebb sorozatát azonban egyedül készítette 1968-tól: a "Le travail" egyoldalas rövid történetek tematikus sora, amelyben bármiről eshetett szó, ami csak alkotójának a "munka" szóról eszébe jutott. Többnyire szövegesek voltak, de sikerült néhány olyat találni, amely fordítás nélkül is remekül érthető. A Pilote-ban jelentek meg, 1968-69-ben.

hubuc_travail_pilote477.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.09.26. 19:41 Szólj hozzá!

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A hatodik epizód a Kretén 6. számában jelent meg, 1994-ben. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán, a szövegben közreműködött Podmaniczky Ferenc. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

dallasz_kreten06_1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2015.09.21. 07:49 Szólj hozzá!