Mielőtt a Casablanca főpincéreként az egész világ megismerte, Szőke Szakáll az egyik legkedveltebb magyar komikus színésznek számított. Jellegzetes alkatát a karikaturisták is hálás témának találták. És legalább ez az egy képregény is készült a főszereplésével. Alkotója Gömöri Holstein Imre. Megjelent a Színházi Élet 1933/21. számában.

szinhazielet_1933_21_gomori_szokeszakall.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.04.05. 08:08 Szólj hozzá!

A magyar képregény legfontosabb előfutára Jankó János, aki Jókai Mór mellett dolgozott az Üstökösnél. Itt jelentek meg az első, főként Wilhelm Busch és a Fliegende Blätter által ihletett képtörténetei. Egyesek mai szemmel is képregénynek tekinthetők, mások még közelebb állnak az illusztrált szöveghez - a határ nem mindig éles.

Az OSZK EPA archívumában fellelhető anyagok közül eddigi tapasztalataim szerint ez az első olyan, ami minimum "képregényszerű". A négy képhez egyértelműen hozzáköthetők az alájuk-föléjük írt szövegek, a képeknek van egy egymásutánisága, amely együtt adja ki a mondanivalót, külön-külön karikatúraként nehezen értelmezhetők.

Szereplői Magyar Miska és Német Miska, akiket nem egyszer használt Jankó (és a szöveget minden bizonnyal író Jókai). A kontextus megértéséhez elő kell venni a történelemkönyvet: 1861-ben járunk, az elbukott forradalom és szabadságharc után, a kiegyezés előtt. A Habsburg birodalom egymást követő vezető politikusai különböző ötletekkel álltak elő a "magyar kérdés" megoldására, az ő neveik olvashatók a "karszék" támláján. A forradalom utáni megtorlás korszakát vezető Baché nyilván a legismertebb, ő a "semmi constitutio" (alkotmány) képviselője. Bernhard von Rechberg javaslatát "negyed alkotmány", Anton von Schmerllingét "fél alkotmány", Magyar Miska számára, aki nem enged a 48-ból, és csak az "egész alkotmányba" lenne hajlandó belenyugodni.

Megjelent az Üstökös 8. kötetének 15. számában, 1861-ben.

Mint mindig, a kép jobb egérgombbal nagyítható.

ustokos_1861_08_15.jpg

 

Szerző: Bayer Antal  2018.03.31. 08:25 Szólj hozzá!

Az Arcanum adatbázisban böngészve találtam rá erre a képregényre, amely a Magyar Futárban jelent meg, 1944-ben. A Magyar Futár Rajniss Ferenc nemzetiszocialista újságírónak, a Szálasi-kormány miniszterének a lapja volt 1941 és 1944 között. A lap gyakran közölt antiszemita karikatúrákat, ezeknek a sorába illeszkedik ritka képregényeinek az egyike.

Az oldalt Malomvizi Schuster Ödön rajzolta, akit 1945-ben a népbíróság egyévi börtönre ítélt a lapnál végzett tevékenységéért. Malomvizi azzal védekezett, hogy "nem meggyőződéből, hanem felettesei utasítására készítette uszító rajzait". Az utolsó képen a "zs-vitamin" kifejezés a BBC-re utal, a magyar zsidók a háborús években ugyanis az angol rádió adásaiból igyekeztek tájékozódni, ami hatóságilag tilos volt.

magyarfutar_1944_4.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.03.30. 09:39 2 komment

Feiks Jenő (1878-1939) többek között a Borsszem Jankó, a Kakas Márton és a Színházi Élet karikaturistájaként rajzolt néhány egyoldalas képregényt. Életrajzában kiemelik, hogy Molnár Ferenc jó barátja volt, és az író róla mintázta Nemecsek Ernő alakját.

Az I. világháború alatt a Borsszem Jankó is kiemelten foglalkozott a harci eseményekkel és világpolitikai fordulatokkal, ebbe illeszkedik be Feiksnek ez az 1918-ban készült kommentárja, amely a 2619. számban jelent meg.

feiks_trockij_bsz1918.jpg

 

Szerző: Bayer Antal  2018.03.24. 20:55 Szólj hozzá!

A magyar képregény legfontosabb előfutárának, Jankó Jánosnak az egyik fia, a fiatalon elhunyt Jankó Elemér (1872-1892) is karikaturistaként dolgozott. Már 17 évesen megjelentek munkái a Fliegende Blätterben. Ez a kis szöveg nélküli képtörténete is a híres német lapból származik, 1892-ből. A címe "A halálos kocsi, avagy az adós belépője".

jankoelemer_fb1892_96_2429a.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.03.18. 14:45 Szólj hozzá!

A Színházi Élet 1928/11., 12. és 14. számában jelent meg ez a korai szóbuborékos képregény. Heltai Jenő tréfáját Róna Emy rajzolta meg ebben a formában. Érdemes megjegyezni, hogy Róna már 17 éves korától fogva dolgozott a lap szerkesztőségében.

heltairona_sze1928_1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.03.15. 14:49 Szólj hozzá!

Bár a Borsszem Jankóból többnyire a Jankó János neve által fémjelzett korszakot ismerik szélesebb körben, már az 1880-as évektől más rajzolóknak is adott munkát a lap. A századforduló után pedig néhány kifejezetten modern alkotónak is megjelent néhány munkája. Közéjük tartozik Vadász Miklós festőművész, illusztrátor (1881-1927).

Vadász hihetetlenül mozgalmas pályája az Estben kezdődött, majd Párizsba vezetett, ahol a híres L'assiette au beurre tárt karokkal fogadta, és egy 1909-ben egy teljes szám illusztrálására kérte fel. A források szerint dolgozott a Le Rire-nek és a Vogue-nak is, bár ezeket a rajzokat még nem sikerült megtalálnom. Visszatérvén Budapestre a Borsszem Jankónak készített rajzokat, köztük ezt az egy képregényszerű kétoldalas, amely 1911-ben jelent meg.

A világháború alatt ismét az Estnek dolgozott, a déli frontról küldött rajzokkal tudósított a harcok körülményeiről, következményeiről. A háború után ismét Franciaországba távozott, és a források szerint megfordult Németországban és Angliában is. Készített sajtóillusztrációkat, voltak kiállításai is. Egy másik helyen tervezem bemutatni további, nem képregényes munkáit is.

vadasz_bj1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.03.10. 09:03 Szólj hozzá!

A Kakas Mártonban 1895 és 1914 között megjelent képregényfélék keresése közben bukkantam rá erre a különleges oldalra, amely a lap 1900/13-as számában található.

kakasmarton_1900_13_jenoke_outcault.jpg

A korabeli lapok nem mindig tüntették fel külön a rajzolók nevét, a szignók, néha egyértelmű stílusjegyek alapján lehet csak beazonosítani őket. Ebben az esetben a jobb alsó sarokban vettem észre egy kicsit elmosódott szöveget. Meglepődve tapasztaltam, hogy ez nagyon úgy néz ki, mintha „Outcault” lenne.

outcault_szigno.jpg

No de hogy kerül a Yellow Kid alkotójának a neve egy magyar vicclapba?

Szerző: Bayer Antal  2018.03.06. 08:07 Szólj hozzá!

Kedves gyűjtőtársaknak köszönhetően értesültem arról, hogy 1) voltak Pif-képsorok a Magyar Horgászban és 2) az elsőkben még nem a jól ismert nevén szerepelt, a szerkesztőség ugyanis szépen átkeresztelte Bodrira - hisz ki halott még olyan kutyáról, akit Pifnek hívnak?

Ezt a két képcsíkot találtuk a Magyar Horgász 1956-os évfolyamában. Eredetileg a L'Humanitéban jelentek meg. A rajzstílus alapján Roger Mas készíthette őket.

magyarhorgasz_1956_5-6_bodri_pif.jpg

magyarhorgasz_1956_7-8_bodri_pif.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.03.05. 18:38 Szólj hozzá!

Pif kalandjairól a magyar sajtóban már többször írtam, íme egy kevésbé ismert fejezet. 1968 végén harangozta be a Szabad Föld, hogy mostantól minden héten találkozhatnak fiatal olvasói a francia gyerekek kedvencével. "A magyar vidék lapja" Gyerekvilág című rovatában futottak a képsorok egy éven keresztül. Az első rész az 1968/52-es (amelyben Pif  az alkalomhoz illően Télapónak öltözött), az utolsó az 1970/1-es számban. 1969 végén pedig a képsor helyett az alkotó, Cabrero Arnal üdvözlete jelent meg, aki novemberben Budapesten járt.

szabad_fold_1968_51_pif_bemutatkozik.jpg

szabad_fold_1968_52_pif.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.02.19. 20:04 Szólj hozzá!