Egy újabb adag Jucikával jelezzük, hogy a blog még él és mozog. A képsorok egy részét Vörös Éduának köszönhetjük. Mindegyik a Ludas Matyiban jelent meg 1962-ben, szerzőjük Pusztai Pál.

jucika_ludas_1962_03_22.JPG

Szerző: Bayer Antal  2016.10.23. 20:41 Szólj hozzá!

Különlegességet kaptam nemrég Kósa Pál gyűjtőtől: egy képaláírásos képregényt, amelyet Dargay Attila rajzolt egy német versikéhez. A Frösi című NDK-beli gyermekújság 1960/10-es számában jelent meg. Írója Manfred Streubel (1932-1992), a kap egyik szerkesztője volt. Az eredetileg költői pályán induló Streubel konfliktusba keveredett a kelet-német kulturális kormányzattal, amely ezért a "perifériára" száműzte - ahogy az Magyarországon is megtörtént jó néhány kiváló íróval, költővel.

Érdekessége ennek a kis képregényfélének, hogy képaláírásos típusban nem sok olyat láttam még, amely így játszana a képek közötti kapcsolatokkal, összefüggésekkel.

dargay_kleinermann1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.05.15. 09:12 Szólj hozzá!

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A tizenegyedik epizód a Kretén 13. számában jelent meg, 1995-ben. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

dallasz_kreten13_1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.05.13. 21:05 Szólj hozzá!

Az alábbi képregényt "nem jogtiszta" módon adom közzé, elismerem, de nem tudtam ellenállni, hogy megmutassam, hiszen egészen különleges ügyről van szó. Alkotója Peter Foldès francia animációs rendező, eredeti nevén Földes Péter Mihály.

Földes 1923-ban született Budapesten, 1942-től tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, ahol Szőnyi István volt a mestere. 1946-ban Londonba emigrált, és hamarosan megismerkedett Halász Jánossal, aki ekkor már John Halas néven dolgozott rajzfilmrendezőként. Földes bekerült a Halas and Batchelor stúdióba, majd pár évig New Yorkban élt, mielőtt visszatért Európába, és Párizsban telepedett le. Az 1960-as évektől az akkor teljesen új számítógépes animáció egyik úttörője lett. Leghíresebb, több díjat is elnyert (Cannes, BAFTA) és Oscarra is jelölt filmjét, az Éhséget pár éves kanadai tartózkodása alatt készítette.

És ugyanebben az időben megjelent két képregénye is a francia Pilote magazinban. A két epizódban megjelent Lucy a Beatles Lucy in the Sky with Diamonds című dalára utal. Sajnos csak az elsőre találtam rá a lap rajongói által üzemeltetett (nyilvános, de regisztrációhoz kötött) fórumon. A képregény franciául van, de nagyon kevés a szöveg, ezeket az egyes oldalak alá írtam. A Pilote 736. számában jelent meg, 1973-ban. Földes 1977-ben, alig 52 évesen hunyt el Párizsban. 

foldes_pilote736_1.jpg

Time Saving Ltd, szolgálatukra. Szakterületünk a születésnap, a gyermekáldás, az esküvő, stb...

Szerző: Bayer Antal  2016.05.10. 20:50 Szólj hozzá!

A Kisdobos 1978-as őszi számaiban nem csak a nemrég bemutatott "Magyar történelmi mondák" sorozat indult el új képregényként, hanem egyoldalas, szöveg nélküli oldalak is voltak a lapban, amelyeknek az alkotója Felvidéki András volt. A képregényeket a szerző engedélyével adjuk közre. A szkeneket a MaNDA adatbázisában találtuk.

felvidekia_kisdobos_1978-09.jpg

felvidekia_kisdobos_1978-10.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.03.15. 21:09 Szólj hozzá!

Már több bejegyzés született Kuksiról, a Ludas Matyi háború utáni politikus csacsijáról. Az elsőben idéztem is egy tanulmányt, amelyben a híres színésznőt, Fedák Sárit személyesen támadó képsorról is beszél a szerzője, Heltai Gyöngyi, ám a cikkben csak a "Kuksi és az amnesztia" c. résznek csak a szövege szerepelt. A mai belvárosi képregénybörzén aztán Szatmáry Öcsi standján felfedeztem egy szép adag 1945-ös és 1946-os Ludast, és az átlapozás után előkerült ama nevezetes szám, 1946. augusztus 25.-ről. Fedák Sáriról itt, Ries Istvánról szociáldemokrata igazságügy-miniszterről itt lehet olvasni röviden a Wikipédián. Itt pedig egy hosszabb cikk Fedákról a cink.hu-n. A képsor rajzolója lehet, hogy még Kálmán Viktor (Vasi) volt, de a korábbiakkal ellentétben nincs szignálva.

kuksi57_ludas1946_08_25_kicsi.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.02.21. 19:22 Szólj hozzá!

Kassowitz Félix alkalmi képsorainak az egyike. Ez a Ludas Matyi 1952. február 13-i számában jelent meg. Érdemes nézegetni a Ludas archívum-blogját, én is ott találtam.

ludas_1952_02_13_kasso.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.02.13. 16:13 Szólj hozzá!

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A tizedik epizód a Kretén 12. számában jelent meg, 1995-ben. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

dallasz_kreten12_1.jpg

dallasz_kreten12_2.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.01.27. 20:49 Szólj hozzá!

A Kisdobosban évek óta voltak már képregények (főleg Marék Veronika, Richly Zsolt és Anton Rozália egyoldalasai, amelyeket többnyire nem is képregénynek, hanem "tréfának" neveztek), ám az 1978/8-as számban a megszokott aranyos Paprika- és Csupaszem-történetek helyett teljesen váratlanul egy realista stílusú sorozat indult. A címe "Magyar történelmi mondák", írója Papp László, rajzolója Nagyvári László volt.

A merész váltás Vida Győzőnek, a lap tördelő- és képszerkesztőjének volt köszönhető, akire minden bizonnyal nagy hatást gyakorolt a kortárs francia képregény látványvilága. Akkoriban a képregény "szokásos" hazai lelőhelyein, elsősorban a Füles rejtvényújságban, még mindig a fiatalabb korosztálynak szóló Vaillant/Pif képregényújságból ellesett mintákat saját stílusukra átgyúró rajzolók dolgoztak Cs. Horváth Tibor forgatókönyvírói-szerkesztői irányítása mellett, sőt egyre gyakrabban már a korábbi képregények újraközlései (vagy új feldolgozásai futottak. Nagyvári ezzel szemben egy jóval modernebb, a Métal Hurlant-iskola által inpsirált rajzstílussal illusztrálta Papp többnyire narrációs szövegeit.

A képregényekről a közelmúltban közölt tanulmányt az Artmagazin Tokai Gábortól "Az art comics kezdete Magyarországon" címmel. Velem együtt sokan csak ekkor értesültünk egyáltalán erről az úttörő kezdeményezésről - elvégre aki nem pont ezekben az években járt általános iskolába, nemigen jutott eszébe, hogy Kisdobost vásároljon... A cikkből megtudtam, hogy Nagyvári 1984-ben Amerikába távozott, ahol már Nosek néven dolgozik. További keresgélés után aztán kiderült, hogy Nosek László időközben hazatelepült, és nemrég sikerült is vele felvenni a kapcsolatot, az ő engedélyével tesszük közzé a Képregénymúzeum blogon az oldalakat. A szkenek a MaNDA archívumában tárolt PDF-ekből származnak, ezeken csak apró finomításokat végeztünk a nagyobb színhűség és jobb olvashatóság kedvéért. Az első három, kétoldalas epizód a Kisdobos 1978/8-10. számából származik, a címük "Vitézek nevelő iskolája", "Árpád pajzsra emelése" és "Aranykert, szép szeglet".

nagyvari_kisdobos1978_10_1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2016.01.14. 19:21 Szólj hozzá!

Guy de Maupassant novelláját 1966-ban adaptálta Cs. Horváth Tibor a Népszava számára, és a napi képsorokat kivételesen nem Sebők Imre, hanem Zórád Ernő rajzolta meg. Zórád Ernő képregényeit a jogtulajdonosokat képviselő kArton galéria engedélyével tesszük közzé.

zorad_gomboc00.JPG

zorad_gomboc01.JPG

Szerző: Bayer Antal  2015.12.26. 10:38 Szólj hozzá!