Megjelent a Mátyás Diák 1899/52. számában. Valószínűleg külföldi átvétel, szerzőjét nem tudtam kideríteni. A szkenért köszönet a szegedi Somogyi-könyvtárnak.

matyasdiak_1899_52_reszeg.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.06.21. 09:06 Szólj hozzá!

Folytatjuk a "Dállász, avagy a Jújing család Magyarországon" című szatirikus képregényt. A tizenötödik epizód a Kretén 19. számában jelent meg, 1996-ban. Írta és rajzolta Varga Zerge Zoltán. A képregényt az alkotó engedélyével adjuk közre.

dallasz_kreten19_1.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.06.19. 20:45 Szólj hozzá!

Közvetve Zórád Ernő betegségének "köszönhetjük" az első magyar nyelvű Bonelli-megjelenést. 1970-ben a Magyar Ifjúság a neves rajzoló komoly betegsége miatt megszakította az Osszián küldetése c. képregény közlését, és helyette az olasz Storia del West első részébe kezdett bele. Tette ezt a szöveget gondozó Cs. Horváth Tiborra mindig is jellemző módszerrel, a történetet némileg lerövidítve és átfogalmazva, képeket kihagyva és áthelyezve. Bár ezen most utólag füstölgünk némiképp, a lényeg, hogy egyáltalán volt mód egy ilyen klasszikus western bemutatására.

Az első részben az első öt folytatást, valamint az eredeti olasz képregény címlapját és - az összehasonlítás kedvéért - első pár oldalát mutatjuk be. A történetet Gino d'Antonio írta, Renzo Calegari rajzolta, 1967-ben.

storia_mi1970-17.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.06.19. 08:58 Szólj hozzá!

Korábban esett már szó Jeney Jenőről. Ez a munkája pályájának korai szakaszából származik, amikor még élclapoknak dolgozott. Ez az oldal a Bolond Istók 1902/6. számából származik, és azt bizonyítja, hogy az országgyűlési képviselők tevékenységében már akkor sem feltétlenül állt első helyen a parlamenti ülésszakokon való éber részvétel.

bolondistok_1902_6_jeney.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.06.18. 13:27 Szólj hozzá!

Az 1938 és 1944 között megjelent "képes művészeti hetilap" korának legolvasottabb színházi magazinjának számított. Néhány rövid, Szigethy István által jegyzett képtörténet mellett volt saját képregényfigurája is Pipi, a görl személyében, akit Csemiczky Tihamér alkotott meg. Pipi az 1941/10. számban mutatkozott be, az első képaláírásos strip pedig rá egy hétre jelent meg. Három év alatt kb. 146 képsorban szerepelt, itt az első hármat mutatjuk be. A csíkok jobb egérgombbal nagyíthatók.

filmszinhazirodalom_1941_10_pipi.jpg

filmszinhazirodalom_1941_11_pipi.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.05.29. 08:39 Szólj hozzá!

A Bolond Istók című élclap 1878/36. számában jelent meg az alábbi szösszenet, valószínűleg Jankó János rajzaival.

Az első kép a Miskolcot és Egert sújtó árvízre, a második Bosznia-Hercegovina megszállására utal, a harmadik pedig arra, hogy Tisza Kálmán magyar miniszterelnököt ezek az események mit sem zavarták abban, hogy szokásának megfelelően abban az évben is a belgiumi Oostendében vegyen tengeri fürdőkúrát.

bolondistok_1878_36_janko.jpg

 

Szerző: Bayer Antal  2018.05.28. 12:57 1 komment

Igenis volt olyan formája a képregénynek, amelyet Rákosi Mátyás kommunista rendszere határozottan támogatott. A Szabad Ifjúságban több hasonlót is találtam, ez volt az első, 1950-ből. A rajzoló neve ismeretlen. A szövegben említett professzorról itt lehet olvasni.

A Szabad Ifjúság a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, majd a Dolgozó Ifjúság Szövetsége orgánuma volt, 1950 és 1956 között jelent meg. A forradalom leverése után a Magyar Ifjúság lépett a helyébe.

(A kép jobb egérgombbal nagyítható.)

szabadifjusag_1950_4.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.05.26. 22:55 Szólj hozzá!

Mielőtt a Casablanca főpincéreként az egész világ megismerte, Szőke Szakáll az egyik legkedveltebb magyar komikus színésznek számított. Jellegzetes alkatát a karikaturisták is hálás témának találták. És legalább ez az egy képregény is készült a főszereplésével. Alkotója Gömöri Holstein Imre. Megjelent a Színházi Élet 1933/21. számában.

szinhazielet_1933_21_gomori_szokeszakall.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.04.05. 08:08 2 komment

A magyar képregény legfontosabb előfutára Jankó János, aki Jókai Mór mellett dolgozott az Üstökösnél. Itt jelentek meg az első, főként Wilhelm Busch és a Fliegende Blätter által ihletett képtörténetei. Egyesek mai szemmel is képregénynek tekinthetők, mások még közelebb állnak az illusztrált szöveghez - a határ nem mindig éles.

Az OSZK EPA archívumában fellelhető anyagok közül eddigi tapasztalataim szerint ez az első olyan, ami minimum "képregényszerű". A négy képhez egyértelműen hozzáköthetők az alájuk-föléjük írt szövegek, a képeknek van egy egymásutánisága, amely együtt adja ki a mondanivalót, külön-külön karikatúraként nehezen értelmezhetők.

Szereplői Magyar Miska és Német Miska, akiket nem egyszer használt Jankó (és a szöveget minden bizonnyal író Jókai). A kontextus megértéséhez elő kell venni a történelemkönyvet: 1861-ben járunk, az elbukott forradalom és szabadságharc után, a kiegyezés előtt. A Habsburg birodalom egymást követő vezető politikusai különböző ötletekkel álltak elő a "magyar kérdés" megoldására, az ő neveik olvashatók a "karszék" támláján. A forradalom utáni megtorlás korszakát vezető Baché nyilván a legismertebb, ő a "semmi constitutio" (alkotmány) képviselője. Bernhard von Rechberg javaslatát "negyed alkotmány", Anton von Schmerllingét "fél alkotmány", Magyar Miska számára, aki nem enged a 48-ból, és csak az "egész alkotmányba" lenne hajlandó belenyugodni.

Megjelent az Üstökös 8. kötetének 15. számában, 1861-ben.

Mint mindig, a kép jobb egérgombbal nagyítható.

ustokos_1861_08_15.jpg

 

Szerző: Bayer Antal  2018.03.31. 08:25 Szólj hozzá!

Az Arcanum adatbázisban böngészve találtam rá erre a képregényre, amely a Magyar Futárban jelent meg, 1944-ben. A Magyar Futár Rajniss Ferenc nemzetiszocialista újságírónak, a Szálasi-kormány miniszterének a lapja volt 1941 és 1944 között. A lap gyakran közölt antiszemita karikatúrákat, ezeknek a sorába illeszkedik ritka képregényeinek az egyike.

Az oldalt Malomvizi Schuster Ödön rajzolta, akit 1945-ben a népbíróság egyévi börtönre ítélt a lapnál végzett tevékenységéért. Malomvizi azzal védekezett, hogy "nem meggyőződéből, hanem felettesei utasítására készítette uszító rajzait". Az utolsó képen a "zs-vitamin" kifejezés a BBC-re utal, a magyar zsidók a háborús években ugyanis az angol rádió adásaiból igyekeztek tájékozódni, ami hatóságilag tilos volt.

magyarfutar_1944_4.jpg

Szerző: Bayer Antal  2018.03.30. 09:39 2 komment